Hubbes Éva: Benkő Ferenc egyetemjárása (Rudabánya, 2004)
Benkő Ferenc (1745- 1816) - Egyetemjárása
Friedrich Gmelin közvetítésével ismeri meg A. G. Werner ásványtanát, amit már ott, „helyben", Göttingában nyelvünkre ültetett át. Az ő hatására így vall a fordítás ajánlásában: „Sokat segített kedves Professorom Gmelin Urnák tanítása, méltóztatott gyakor társalkodása. " Magyar Minerologiájában a szakirodalomra való hivatkozásait böngészve is láthatjuk, hogy főleg Gmelinre és Bornra támaszkodott. De Gmelinre, valamint földrajztanárára, Gattererre Magyar Geographiájában is utal. Az egyetemi hallgatók számára igen jelentősek voltak a Beckmann professzor vezette gyakorlati jellegű kirándulások is. Manufaktúrákat, gyárakat, bányákat látogattak meg. Különösen fontos volt a Harz-hegység megismerése. Az ásványtannal elkötelezett Benkő Ferenc számára az ide vezetett kirándulás maradandó értékűnek bizonyult. Diáriumában ezt így rögzíti: „ Hartz H annoverába 10 órára Göttingátol felettébb nevezetes bányász hely, a közepén levő Bloksberg kőrős-kőrül rakva levén bányákkal. A nevezetesebbek a mellyeket 782 August, az urfiakkal meg jártunk Clausthal mellett a Zellerf eld, az elsőbe vágynak pár Stompok, Kohók — híresebb bánya Dorothea Cather. S. János, a másba a híresebb bánya Glüksrád. Itten mind meg verkesekbe dolgoznak két 's több száz ölre is, a vizi, és huzo machina igen sok benne, mind kettőbe van pénz vérő Zellerfeldbe különösön kalapáttsal verik nem mind másutt igen szép Cabinettya van Patikárius Ilseman urnák. 2/ Hely Goslár mellett Rammelsberg a Bánya igen szép, az elsőbb hellyeken felettébb bajos bé járó és motskos itt az értz ad aranyat, ezüstöt, rezet, bűdős=kővet, mindenféle vitriolt. Zinket sat. Okker ide egy kis órára nevezetes sokféle Kohójával, és Réz fábrikájával. Bűdőskővivel, 3/ Blankenbug hoz közel van a Márvány és Porphir Bánya és Pallerozomalom, Ribeling be a vas kohók hámor, és a hires Baumannshőle. 4/ Andréas bergbe a Samson, és Catherina a leg gazdagabb bányák mellyekk köveihez hasonlókat ritkán lathatni. " Albuma is tükrözi e kirándulást: 6 bejegyzője is akadt, közöttük a ma a Világörökség részét képező Gosláron a bányászszakember, Volkmar, meg a neves svéd utazó és mineralógus, Sámuel Gustav Hermelin, Clausthalban pedig a Diáriumban is említett gyógyszerész, Ilsemann. Itt újra fel kell idéznem, hogy a Parnassusi Időtöltés 6. darabjában A bányászhelyekről címen a
