Hubbes Éva: Benkő Ferenc egyetemjárása (Rudabánya, 2004)

Benkő Ferenc (1745- 1816) - Egyetemjárása

tudnak róla. Ettől kezdve a téves adat sajnos átörökítődött a későbbi szakirodalomba. A Jénában tanult ifjak névsorát tartalmazó, s általam hozzáférhető forrásokban sem találkoztam Benkő Ferenc nevével.

57 Szerintem az okozta a tévedést, hogy Benkő levelező tagja volt a Jénai Ásványtani Társaságnak, ugyanis ennek tagsága többnyire a jénai egyetem egykori hallgatói közül került ki. A már említett, igen jelentős forrásértékkel bíró, Bodola Károly által 1817-ben megtartott, de mindeddig közöletlen halotti megemlékezésbe is becsúszott ez a hiba, mindössze fél évvel Benkő Ferenc halála után. Az elhunyt első peregrinációjának célállomását ugyanis először tévesen Jénának említette, de a lap szélén hamarosan Tigurumira javította át,

58 nyilván azért, mert a család és a hozzá közel állók jól ismerték a tényt. Erfurt, Gotha és Kassel érintése után végcéljukhoz érve írja mindeneskönyvébe: „

Göttingába érkeztünk 24ta Aug 780. elég szép város, itt szállás egy ház egy oldal háloházzal leg alább 25. tser a Koszt holnap számra 5 rts. Esztendőre, a Professio 5 Tallér egy Cursuson leg alább privatissim pedig több. A ház is ki több ki kevesebb, némely Esztendőre némely félre, Legelső Curiosum egy vakot láttam akit a kutyája hordoz szellyel avároson(l). Körős körül lehet Sétálni egyora(l) alatt szép Zádogfa alé között. A Bibliothecaja igen nagy szép és fényes, minden eddig látottakat fellyűl mult, és lehet egy rangba a Bétsi és Dresdaival, a könyvek sokaságára nézve, a bé Íratásra itten egy Nemes Ifjúnak 8. Ths

55 egy Burgernek akár honnan is 4. egy aki Más Universitásokon is volt fél anyi Báró Grof két anyit ád mint a nemes, a Groff 16 rts. Báró 12 rts. akkor volt 1780. ban 454 Tanuló. " A 18. század második felében - amikor Benkőék is a városba érkeztek - az 1737-ben alapított göttingai Georgia Augusta Egyetem a fénykorát élte. Hírneves professzorok tanítottak itt: Beckmann, a közgazdaság tanára; Blumenbach, az antropológia atyja, akit Magister Germaniae néven is emlegettek; a „tudós annalesírók" nemzedékéhez tartozó prorector, Gatterer; a mineralógus, botanikus Gmelin; az európai tekintélyű filológus, Heyne; a finnugor-magyar nyelvrokonság kérdésével, valamint Oroszország és Kelet-Európa történetével is foglalkozó Schlözer, és még sokan mások. Korának leghaladóbb szellemű egyeteme volt, a tudás, az