Hubbes Éva: Benkő Ferenc egyetemjárása (Rudabánya, 2004)
Benkő Ferenc (1745- 1816)
anyagilag támogatta. A kötetet 1792-ben állította össze, 1794-ben Szebenben került ki a nyomdából. A 4. darab A ' világnak V-dik Része Otahaitiról (Polinéziáról) szól. Ennek toldaléka: A ' Geográfiára való rövid bevezetés földrajzi alapismereteket közöl. 1793-ban készült el vele, de csak 1796ban jelent meg Kolozsvárott. Ajánlása neveltjeinek, a három Ken£fe$?-lánynak: Zsuzsannának {gróf Teleki Domokos felesége), Borbarának és Rákhelnek szól. Feltehető, hogy ők is támogatták anyagilag a kiadását. Az 5. darab Örvendetes és szomorú dolgok címen három halotti (Kendeffi Farkas, II. József, Kemény Sámuelné fölött), templomban tartott 5 alkalmi prédikációt, valamint a saját életpályájához kapcsolódottakat: a Szebenből való távozáskor mondott búcsúbeszédet, s az enyedi Professzorságának beköszöntő oratióját foglalja magában. Ez a kötet is Kolozsváron hagyta el a sajtót 1798-ban. 8a Talán a legérdekesebb, legeredetibb a 6. darab. Mottója: „Mentül jobban esméri valaki a tulajdon hazáját, annál jobban tudja azt mind szeretni, mind pedig más idegen földek felett betsülleni. " Elsőként egy kis hazabéli utazását közölte benne. Jó egy évig tartó országjárásának ihletője s egyben anyagi támogatója neveltjei édesanyja, Kendeffi Elek felesége, Bethlen Krisztina volt. Ebben a kötetben írja meg a németországi (Harz-hegység, Ilmenau) ásványtani, valamint bányászati kirándulásainak tapasztalatait, és a magyarországi, erdélyi bányákról tájékoztat A bányászhelyekről címen. A könyv befejező része (A mineralogiának legújabb systemájáról) az ásványtan fejlődéséről ad számot a Magyar Minerologia megjelenése utáni időszakból. Kiadási helye szintén Kolozsvár (1800). Az enyedi iskolai múzeummal kapcsolatban forrásértékű a 7. darab, amely Enyedi Ritkaságok címen részletesen ismertette a kollégiumot és gyűjteményeit. Ugyanitt közzétett gyakorlati útbaigazításai a madarak kitömésére (gyakorlott volt benne) és herbárium készítésére vonatkoznak. 39 Ez is Kolozsvárott jelent meg, ugyancsak 1800-ban. Már a Parnassusi Időtöltés 4. darabjában világföldrajzi kézikönyvet ígér tanítványai és az érdeklődők számára. Ez a Magyar Geográfia, amely csak a második résszel - Ázsiával - kezdődik
