Hubbes Éva: Benkő Ferenc egyetemjárása (Rudabánya, 2004)
Benkő Ferenc (1745- 1816)
tolmácsolása messze megelőzte a nyugat-európai fordításokat. A francia nyelvű első kiadás csak 1790-ben, az angol pedig csupán 1805-ben hagyta el a sajtót. 363 Fő műve, a Magyar Minerologia, a Magyar Werner (így említi Benkő F. is) folytatásának is tekinthető. Az előbbi részletes mineralógiának, az utóbbi pedig általános ásványtannak bizonyul. Már 1784 októberében kész lehetett vele, erről szintén Benkő József értesít bennünket az ugyancsak a Magyar Hírmondónak küldött „sajtótudósításában". Jelzi benne, hogy ugyanott fog megjelenni, ahol a Werner-fordítás, nyolcadrét formában, e szavakkal méltatva: „Nem lehet tsak álmodni-is, hogy nagy betsüje és keleté ne légyen ezen varrtt (!) munkának, és halhatatlan ditsérete a ' tudós írónak a' ki a' kövekről és Bányászságról való Tudományt maga kezdi leg-elöbbször a ' Magyar nyelven igen tudósán és értelmesen megizeliteni,'s ismertetni". Előfizetési felhívást is hirdet a kolozsvári és a nagyenyedi kollégium egy-egy tanárának címére, előfizetési díjként pedig 20 krajcárt említ. 37 A mű megjelenési idejének szűkebb behatárolását is Benkő József levelezéséből végezhetjük el: Karl Josef Eder 1786. február 27-én Nagyszebenből a következőket írta neki: „Francisci Benkö Mineralogia Hungarica iam typis excessit, videre non dum potuit"™ Magyar ásványtana tehát már az év elején elhagyta a nyomdát. Ez az első magyar nyelvű eredeti ásványtan, állítja Johann Ehrenreich von Fichtel erdélyi kormányszéki tanácsos, ásványtani szakember is: „Opusculi huius in idiomata hungarico primi divulgatio peroplauda sit. " Benkő e könyvében - tiszteletben tartva a szerzői jogokat -, mások mellett megkülönböztető jelekkel ellátva közli a saját megfigyeléseit, a gyakorlatából ismert ásványokat és lelőhelyeket, nemkülönben a gyűjteményében fellelhető darabokat. Ezekből kirajzolódik, hogy szülőhelyétől, Magyarlápostól és környékétől kiindulva Ribicén, majd később Svájcban és Németországban - különösen a Harzhegységben -, hazatérte után pedig Malomvizen, valamint Erdélyben mindenütt, ahol csak megfordult, tudatosan gyűjtött, osztályozott, s az így szerzett ismereteit könyvébe be is építette. Szebeni lelkészsége idején látott még napvilágot két halotti és egy templomfelszentelő beszéde is. A gr. bethleni Bethlen Gergely hadnagy, Kendeffi Rákhel férje fölött 1785 decemberében tartott
