Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - A szikszói őshazakereső. Turkolly Sámuel

Kuma nevű folyó víz mellett (lakott)... és azon falu hellyét ma ís híjják ott Po­gány nyelven Magyarnak. " Ez az egyik legkorábbi híradás az elpusztult Madzsar városról, amely valóban a hajdan ott élt magyarok emlékét őrizte meg nevében. Hírt ad a krími tatár kánságban levő hat magyar faluról is; az itt élők azonban nem az ősmagyarok, hanem a Magyarországról elhurcolt ra­bok ivadékai voltak. Érdekes leírást közöl rokonaink, a mordvinok és a török nyelvcsoportba tartozó csuvasok vallási hiedelmeiről. Felsorolja a „Scithiai Birodalomban" élő népeket. Beszámol arról, hogy 1720-ban Moszkvában járt. Valószínűleg ez az első magyar nyelvű híradás a városról. Még sok mindent szeretett volna elmondani, de a levélírást hirtelen be kellett fejeznie, mert jó szél támadt, s az orosz hajók indultak a perzsák ellen. Megható, ahogyan az utolsó sorokban rég nem látott földijeinek üzen a távol­ból: „Szikszai Bíró Uramnak és az egész Tanátsnak Szöts István, Gyüre Já­nos, Mező János, Szarka János, Pap István, Kereskényi István és Pál, Szaniszló Ish'án, Csuti György, ... Bágyi István, Tiszteletes Prédikátor és Mester Uraiméknak jo egéséget kívánok, éIlyenek ő kegyelmeik sokáig... Barátim szívem édes Atyámfiai, Szomszédim, Rokonim, Isten oltalmában ajánlom, utolsó csép véremig maradok kegyelmeteknek Attyafia szolgája. " További sorsáról sajnos nincs tudomásunk. A sárospataki főiskola, illetve Szikszó múltjának kutatói talán szolgálhatnának újabb adalékokkal életrajzá­hoz, legalább magyarországi évei vonatkozásában. Figyelemre méltó a levél hatása, utóélete. A 18-19. században többször közölték, de nem az eredeti alapján, hanem torzult, romlott szövegű másola­tokból. Ezért sokan hitelességét is kétségbe vonták, a benne leírtakat a fantá­zia szüleményének vélték. A nagyenyedi diákok körében sem volt ismeretlen; egyik ösztönzője lehetett a kollégium növendéke, Körösi Csorna Sándor ké­sőbbi keleti útjának. Vörösmarty Mihályt eposz írására ihlette a messziről ér­kezett tudósítás (Magyarvár, 1827). Jókai Mór a kuruc világról szóló Szeret­ve mind a vérpadig című regényében (1882) örökítette meg Turkolly alakját (igaz, keresztnevét tévesen Miskának mondja). A Turkolly Sámuel levele körüli problémákat csak nemrégiben tisztázta megnyugtatóan Szilágyi Ferenc. Közölte az eredeti betűhív szöveget, amely­ből kitűnt, hogy személyes tapasztalatokon és élményeken alapuló megfigye­léseket, valós adatokat tartalmaz. íróját, a szikszói származású egykori pataki diákot, Rákóczi, majd az orosz cár katonáját ezért méltán tarthatjuk számon a magyar őshazakutatás úttörői között. * Első közlés: Észak-Magyarország, 47. évf. 1991. 28. sz. (február 2.) 4. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom