Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)
TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - A szikszói őshazakereső. Turkolly Sámuel
Kuma nevű folyó víz mellett (lakott)... és azon falu hellyét ma ís híjják ott Pogány nyelven Magyarnak. " Ez az egyik legkorábbi híradás az elpusztult Madzsar városról, amely valóban a hajdan ott élt magyarok emlékét őrizte meg nevében. Hírt ad a krími tatár kánságban levő hat magyar faluról is; az itt élők azonban nem az ősmagyarok, hanem a Magyarországról elhurcolt rabok ivadékai voltak. Érdekes leírást közöl rokonaink, a mordvinok és a török nyelvcsoportba tartozó csuvasok vallási hiedelmeiről. Felsorolja a „Scithiai Birodalomban" élő népeket. Beszámol arról, hogy 1720-ban Moszkvában járt. Valószínűleg ez az első magyar nyelvű híradás a városról. Még sok mindent szeretett volna elmondani, de a levélírást hirtelen be kellett fejeznie, mert jó szél támadt, s az orosz hajók indultak a perzsák ellen. Megható, ahogyan az utolsó sorokban rég nem látott földijeinek üzen a távolból: „Szikszai Bíró Uramnak és az egész Tanátsnak Szöts István, Gyüre János, Mező János, Szarka János, Pap István, Kereskényi István és Pál, Szaniszló Ish'án, Csuti György, ... Bágyi István, Tiszteletes Prédikátor és Mester Uraiméknak jo egéséget kívánok, éIlyenek ő kegyelmeik sokáig... Barátim szívem édes Atyámfiai, Szomszédim, Rokonim, Isten oltalmában ajánlom, utolsó csép véremig maradok kegyelmeteknek Attyafia szolgája. " További sorsáról sajnos nincs tudomásunk. A sárospataki főiskola, illetve Szikszó múltjának kutatói talán szolgálhatnának újabb adalékokkal életrajzához, legalább magyarországi évei vonatkozásában. Figyelemre méltó a levél hatása, utóélete. A 18-19. században többször közölték, de nem az eredeti alapján, hanem torzult, romlott szövegű másolatokból. Ezért sokan hitelességét is kétségbe vonták, a benne leírtakat a fantázia szüleményének vélték. A nagyenyedi diákok körében sem volt ismeretlen; egyik ösztönzője lehetett a kollégium növendéke, Körösi Csorna Sándor későbbi keleti útjának. Vörösmarty Mihályt eposz írására ihlette a messziről érkezett tudósítás (Magyarvár, 1827). Jókai Mór a kuruc világról szóló Szeretve mind a vérpadig című regényében (1882) örökítette meg Turkolly alakját (igaz, keresztnevét tévesen Miskának mondja). A Turkolly Sámuel levele körüli problémákat csak nemrégiben tisztázta megnyugtatóan Szilágyi Ferenc. Közölte az eredeti betűhív szöveget, amelyből kitűnt, hogy személyes tapasztalatokon és élményeken alapuló megfigyeléseket, valós adatokat tartalmaz. íróját, a szikszói származású egykori pataki diákot, Rákóczi, majd az orosz cár katonáját ezért méltán tarthatjuk számon a magyar őshazakutatás úttörői között. * Első közlés: Észak-Magyarország, 47. évf. 1991. 28. sz. (február 2.) 4. old.