Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)
A SZÜLŐFÖLD VONZÁSÁBAN - A rudabányai bányászat évezredei
figyelhetők meg. 1430 táján a templom belsejét az itáliai trecento hatását tükröző freskókkal díszítették, amelyekből napjainkra csak két töredékes ábrázolás maradt fenn. 1437-ben ide temették Perényi Ish'ánt, Zsigmond király étekfogó mesterét, a közeli Csorbakő várának urát. Kiemel. . 77~,. 7 , „„ „ \kedő művészi értékű vöKozepkon banyaszszerszamok (14-16. sz.) .. , , , ., r * ' rosmarvany síremlékére gótikus kisbetűs körirat mellett családi címerek és rendi jelvények kerültek. Egy másik hasonló anyagú sírkő is található a templomban: a szomolnoki születésű Saurer Erhard bányaprovizoré 1576-ból, rajta a család úgynevezett „beszélő címere" két vadkanfejjel és az életrajzi adatait megörökítő nagybetűs latin felirat. A templom később a török pusztítás következtében rombadőlt. A 16. század végén a reformátusok vették birtokba (papjukat 1594-ben említik először), akik 1664-66 között csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre. Most is ebben az állapotban látható, néhány 18. századi kiegészítéssel (bejárati előtér, festett famennyezet). Az épületet és műalkotásait 1970 és 1976 között falkutatást és ásatást követően restaurálták; ma a látogatók által kedvelt műemlék, a település bányavárosi korszakának egyetlen helyben megmaradt hírnöke. (Soós I., 1957; Rozványiné Tombor I., 1957; Podányi T., 1974b, 1975). A 20. századi munkálatok során több helyen feltárták és átvizsgálták a középkori bányamüvelés maradványait, így sikerült információkat és tárgyi bizonyítékokat szerezni annak technikai szintjéről. Az ércet föld alatti módszerekkel termelték, előbb a völgytalp felé lépcsőzetesen lefelé haladó táróbányászattal, majd függőleges aknaműveléssel. Némelyik akna mélysége a 100 m-t is meghaladta. A továbbiakban Podányi Tibort, a téma legjobb ismerőjét idézzük: „ ...A lejtőkre telepített tárókból, aknákból és az ezekhez kapcsolódó vágatokból állt a feltárás. A feltárást a kézi jövesztés adottságai miatt gazdasági megfontolásból lehetőleg a vasérctesteket takaró vagy burkoló pannon agyagba illet\>e campili márgába telepítették és a keményebb vasércben a legrövidebb úton igyekeztek elérni a rezes vagy ezüstös dúsulásokat. Az aknák és vágatok szelvényeiben is a legkisebbre - 1-1,5 m 2-re - törekedtek. A fejtések üregei viszont a rézérc- vagy ezüstös ólomérc-dúsulás szeszélyes alakjához és méreteihez alkalmazkodtak és gyakran több ezer m 3-esek is voltak... A kőzetjövesztés eszközei az ék és kalapács, valamint a csőrszerűen
