Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Az első magyar Amerika földjén

Az első magyar Amerika földjén Ki volt az első magyar Amerikában? Egyes, kevéssé megalapozott feltételezések szerint már Leif Eriksson vinlandi (a mai Newfoundland, Kanadában) expedíciójának vikingjei között is akadt honfitársunk, úgy 1000 táján. Valószínűbb azonban, hogy az első magyarok a Kolumbusz utáni felfedező utazások tengerészzsoldosaiként jutottak el az Újvilágba, de róluk sincsenek konkrét adataink. Az első, név szerint ismert magyar Amerika-utazó Budai Parmenius István volt. Az ifjú tudós és újlatin költő 1583. augusztus 4-én lépett partra az akkor még szinte teljesen ismeretlen Newfoundland szigetén. Eletének hazai szakaszáról alig van tudomásunk. Budán született, jómódú protestáns családban, valószínűleg 1555 és 1560 között. Itthoni tanulmányai után a kor szokása szerint nyugat-európai protestáns egyetemeken képezte tovább magát, feltehetően 1579-től. 1581 közepén érkezhetett peregrinációjának utolsó állomására, az angliai Oxfordba, ahonnan 1582-ben viszsza kívánt térni szülőföldjére. A szigetországban kapcsolatba került a legelőkelőbb főúri és tudományos körökkel. Akkoriban a tengeren túli felfedező utazások álltak az érdeklődés középpontjában, melyek Budaira is nagy hatást gyakoroltak. Megismerkedett a híres nemes-kalandorral, Sir Humphrey Gilberttel, akinek 1578. évi amerikai expedíciója kudarcba fulladt. Budai latin nyelvű dicsőítő költeményt írt De Navigatione... címmel erről a sikertelen vállalkozásról. Gilbert nem adta fel a reményt: újabb expedíciót szervezett az Ázsiához vezető, feltételezett északnyugati átjáró felkutatására. Az utazás krónikásának az éppen hazafelé készülődő Budait kérte fel, aki örömmel fogadta el a megbízást. Az öt hajóból álló raj 1583. június 11-én kelt útra a dél-angliai Plymouthból. Augusztus elején értek Newfoundland partjaihoz, 4-én léptek először a szárazföldre. Az angol királynő nevében birtokukba vették a területet, majd Budai aktív közreműködésével átkutatták a partvidéket. Később délnyugat felé hajóztak, s ekkor végzetes szerencsétlenség történt. Augusztus 29-én a Sable-szigetnél zátonyra futott és elsüllyedt Budai hajója, a Delight. Hazánkfia a hullámsírban lelte halálát. A magyar tudomány számára Kropf Lajos, Londonban élő történész „fedezte fel" Budai Parmenius Istvánt 1884-ben. Eletének és költészetének mo-