Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Lászai (Lazói) János utazásai a Szentföldre

K)-'LAZO^AKCM 1508-ban újból megszokott környezetében találjuk. Csak ekkor foghatott hozzá élete főművének, a legszebb erdélyi reneszánsz kápolnák egyikének létrehozásához. A gyulafehérvári székesegyház északi mellékhajójához csatlakozó toldaléképületet alakíttatta át kápolnává. Az eredetileg román stílusú helyiség e munkák során későgótikus, korareneszánsz külsőt öltött. A kápolna hűen tükrözi alapítójának humanista műveltségét és kifinomult ízlését. 1517-ben Lászai Rómába távozott, ahol a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatójaként működött egészen haláláig. Nem tudjuk, miért hagyta el Gyulafehérvárt. Az „örök városban" hunyt el 1523. augusztus 17-én, 75 éves korában: pestisjárvány áldozata lett. A Santo Stefano Rotondóban helyezték örök nyugalomra. Címerével ékesített sírlapja ma is ott látható. Lászai János nevét irodalomtörténet-írásunk is számon tartja. Nyolc epigrammája maradt ránk, három forrásban: 1. Három rögtönzött versét lejegyezte Faber, és közölte említett útinaplójában: társait bámulatba ejtette Lászai bravúros verselőkészsége, gyors alkotói módszere. 2. 1512-ben elkészült gyulafehérvári kápolnájának oldalfalait saját verseivel díszítette; ezt a négy epigrammát feltehetően 151 l-ben írta. 3. Végül ugyancsak maga szerezte a római sírlapján olvasható sírfeliratát. Nem valószínű, hogy a fennmaradt nyolc költemény teljes poétái termése lenne. Többi műve elkallódhatott az évszázadok során. Költői munkássága „ csak színezi Mohács előtti költészetünkről kialakított korábbi felfogásunkat, jelentősen azonban nem változtat rajta " — állapítja meg V. Kovács Sándor, Lászai életművének legjobb ismerője. .LaaaovNNv« Lászai János római síremléke