Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

KÖNYVEK KÖZÖTT - A színész naplója

A színész naplója Egressy Gábor: Törökországi napló. Bp. 1998. Terebess Kiadó Egressy Gábort (1808-1866), a magyar színművészei egyik legnagyobb alakját sok szál fűzte Borsod megyéhez: Sajólászlófal ván született, Miskolcon végezte tanulmányait, s 1826 nyarán harmadszori próbálkozásra a disznóshorváti (ma Izsófalva) atyai háztól szökött meg Rozsnyóra, hogy egy vándor színtársulathoz csatlakozva Thalia papjává váljék. A szabadságharcban való részvételéért emigrációba kényszerült: 1849. augusztus 23-tól 1850. szeptember 16-ig a Török Birodalomban ette a száműzöttek keserű kenyerét, miközben itthon halálra ítélték. De sorsa szerencsés fordulatot vett: honvágytól gyötörve titokban hazajött, majd Egressy Gábor 1851-ben kegyelmet kapott, s újra visszatért a színpadra. Egressy az idegen földön naplót vezetett, amely hazaérkezése után meglepően hamar, már 1851 őszén megjelenhetett Pesten, Kozma Vazul nyomtatásában. Ebben az első bejegyzést (1849. július 30.) még itthon keltezte, az utolsót pedig 1850. augusztus 23-án írta. Beszámol a szabadságharc végnapjairól, vezetőinek külföldre meneküléséről, az emigráció belső ellentéteiről és problémáiról. Pontos, eleven és helyenként szépírói erényekről árulkodó leírásokat ad azokról a városokról, amelyekben megfordult (Vidin, Sumla, Belgrád, Konstantinápoly stb.). Mindenre kiterjedt a figyelme: a közerkölcsök, a társadalmi és tulajdonviszonyok, a rabszolgaság, az igazságszolgáltatás, a vallási élet éppúgy szóba kerülnek, mint például a török szokások, viseletek, ünnepek, orvoslás, ételek és italok. Bemutatja a jellegzetes tájakat, épületeket, ír a török nyelvről és népköltészetről, s az akkor hatalmas kiterjedésű Oszmán Birodalom népeiről. A napló - régies nyelvezete és ódon hangulata ellenére - a ma embere számára is élvezetes és tanulságos olvasmány.