Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Meteoritok a rudabányai múzeumban

ben, melyet az északi szél délfelé, Ungvár felé vitt és lassanként ködfátyol­képen szétfoszlott. A meteor iránya tehát tisztán, nyugat-keleti volt s pályája hosszúsága, Liptó-Szt.-Miklóstól Ungmegyéig, 28-30 mérföldre (212,3 km) becsülhető. A tünemények ez egész sorozata csak néhány másodpercig tar­tott... " (Török J. 1882. 503.) A knyahinyai meteorhullás. (Korabeli rajz.) A knyahinyai meteoritokkal elsőként Szabó József foglalkozott behatóan. Mivel a köveket borító fekete kéreg néhány példányon nem egységes, s szét­szóródási irányuk eltért a meteor haladási irányától, arra következtetett, „hogy a knyahinyai meteorit egy tömegben érkezett légkörünkbe s itt pattant szét ezer meg ezer darabra, melyekből az apróbbak a meteorit külső, a két legnagyobb pedig... belső részét alkották". (Török J. 1882. 504.) A legsúlyo­sabb követ egyébként becsapódási helyétől 90 m távolságra, 3,5 m mélység­ben találták meg. Csatornájának lejtésszöge 2° 14' volt. 3. Mócs (egykor Kolozs vármegye, maMociu, Románia) — kőmeteorit, súlya 183 gramm. Fehéres olivin-hipersztén kondrit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom