Mikulik József: A bánya- és vasipar története Dobsinán (1880) (Rudabánya, 2003)
Hopgarten, másrészről pedig a Flosz alá is elnyúlt és úgy a "Wolfseifen és Birkeln felől pl. Johannides Sámuel és Detvay Márton által 1765-ben, mint a Fitersgrund felől pl. Rutheni András által 1755-ben lett feltárva és értékesítve. 4. A Graetcben dűlőben létezett vaskőtelepet 1718 körül kezdték kizsákmányolni, mikor Radvan Pál, Kaiser Illés, Remenik András-és Lányi Pál ott összesen 10 bányamezővel bírtak és amennyiben a helybeli anyakönyv szerint Pack Mártont, ki Remenik András számára a Graetchen bányán vaskövet ásott, — az omló hegy 1728 február 18-án összezúzta, bátran állíthatjuk, hogy a bányák még később is —- 1718 után — míveltettet A fennebbi 10 mezőhöz később még több járulván, a kisebb terjedelmű telep a XVIII-ik század végéig tökéletesen kipusztíttatott, úgy hogy az itt művelt bányáknak ma már semmi nyoma. Akadt még azonkívül vaskő a Schvartzenberg mögött, hol pl. Stempel András 1690 körül, — a Csuntaván hol Andreanski Menhérd jezsuita 1772-ben, Demiani Mihály 1768-ban, — Bodó Márton és Kerepessi Dániel 1773-ban, •— és a Neuwegen hol Burger Lőrincz és Stempel András 1736-ban Szontagh Gáspár pedig 1762-ben vaskő pet termelt, de e fészkek csekély terjedelem, téves munkáltatás vagy hiányos feltárás következtében jelentőséget nem nyertek. A régebben eszközölt feltárások hiányos volta onnan is következtethető, mert pl. a Csuntaván (Strmapirt) a Coburg Gotha herczeg és mások által kezdett kutatások legújabban egy tekintélyes vaskőtelepre vezettek. 3. A XVII. század vaskőbányászatát különösen terjedelme tekintetében hiven tükrözi vissza a Szontagh Tobias mint vevő és Stempel András mint eladó közt 1689-ben kelt adásvételi szerződés, mely szerint 12 1 / 2 aGugl és Langenberg göllnitzvölgyi oldalán fekvő vaskőbánya (mező) 68 ft. vételárért eladatik ; — és Kaiser ülés évek óta mívelt vaskőbányáinak 1697-ben kelt jegyzéke ; Elébbi a tanácsjegyzőkönyvben, utóbbi a bányakönyvben nem egyedül áll ; különösen említésre méltó még Remenik Jakab bányáinak 1697 és 1725-ben kelt jegyzéke, mely szerint ezen vasgyáros a Bingartenben 20 1 (2 , a Scheibon 4, a Sprengen 3, a Haselnben 6, a Hübeichenen 7 1 / 2 , a Höhn 6, a Gründliben 3, a Gugel mögött (Szontagh Tóbiástól vétel útján szerzett) 6 és az Altenbergen 2 bánya mezővel bírt. Ugyanakkor Lux Andrásnak, Stempel Andrásnak és sok másnak is volt több kevesebb vaskőbányája.
