Mikulik József: A bánya- és vasipar története Dobsinán (1880) (Rudabánya, 2003)

FÜGGELÉK Mikulik József Mikulik József ügyvéd, történetíró is egyike azon jeles személyi­ségeinknek, akiket az utókor méltatlanul elfeledett. A Gömör me­gyei Dobsinán, szegény bányászcsaládban született 1852. január 24-én (más források szerint 26-án vagy március 18-án, de például Szinnyei 1851-et jelöli meg születése éveként). Iskoláit ott kezdte, majd nehéz körülmények között Rozsnyón folytatta az evangélikus főgimnáziumban, ahol tanárai közül Kramarcsik Károly gyako­rolta rá a legnagyobb hatást. Eperjesen szerzett jogi végzettséget, tett ügyvédi vizsgát, és indult meg ígéretes történetírói munkássá­ga. Szülőhelyén vállalt ügyvédi állást, majd városi tisztviselő lett: a levéltár gondozását bízták rá, és tanácsnoknak is megválasztot­ták. Közben megírta a település híres bánya- és vasiparának histó­riáját. Az itt élők annyira megkedvelték, hogy Meskó polgármester halála után utódjául jelölték, és csupán egyetlen szavazattal maradt alul a választáson. E kudarc hatására 1882-ben elhagyta Dobsinát, és dr. Marko Sándor rozsnyói közjegyzőnél mint helyettes nyert alkalmazást. Az új, nyugodtabb körülmények között fogott elmé­lyülten a történelemi források kutatásához, kihasználva a város levéltárának gazdag anyagát. Ekkor már inkább Rozsnyó múltja foglalkoztatta, amit 1885-ben publikált kötete jelez. Ezután A magyar nemesi élet a XVI. és XVII. században című művéhez gyűjtötte az adatokat, és szerencsétlen módon éppen ennek a buz­galmának lett az áldozata. Ugyanis 1886. januárjának első napjai­ban értesült arról, hogy gróf Andrássy Manó betléri kastélyába érkezett. Mikulik ekkor apósánál, Bretz erdőmesternél tartózkodott Jólészen, ahonnan a nagy hidegben korán reggel szánon ment át Beílérre, hogy találkozzon a gróffal, mert segítséget remélt tőle említett munkájához. Ekkor meghűlt, és amint visszautazott Rozs­nyóra, másnap rosszul lett, s nem sokkal később, 1886. január 14­én (más források szerint 16-án), alig 34 évesen elhunyt. Temetésén Czékus István evangélikus püspök mondott felette gyászbeszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom