Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

Rontó Pál és gróf Benyovszky Móricz

Lehet, hogy e finom gúnyolódást nem értették «1 a dámák, de ha elértették is, hiszszük, hogy megbocsátották a máskülÖmben a hölgyek iránt hódolásig előzékeny Öreg tábornoknak. Az „Elöljáró beszéd" a műnek imént előadott keletkezési történetét s Benyovszki életéről egyes helyreigazító adatokat foglal magában. S végül kijelenti benne, hogy e munkáját azért irta két soros versekbe, „mivel a fent megirt dámák igy kívánták ; .másképpen nem lett volna munkám félcsipejű, de a dámák jobban szeretik a rytmust, mint a négysoros verselést, mert ennek könyebb a nótája." A mü maga két részből áll. Az első rövidebb rész (1—156 1.) hat czikkelyre oszlik; a második hosszabb (156—548 1.) tizenkettőre. Az pusztán Rontó életével foglalkozik, ez a Benyovszki kalandjai mellett párhuzamosan tárgyalja a Rontó életét is. Rontó az elbeszélés szerint 1734-ben a borsodmegyei Sajó-Keresztúr helységben született. Szülei Rontó Dávid és Sárkány Judith voltak. Atyja jómódú parasztgazda s a községnél belső ember volt. Pali fia burokban született, s mikor a bába megmosta, szive táján egy kivont kardot ábrázoló anyajegyet talált. Ebből mindenki azt jósolja, hogy nagy vitéz lesz belőle. A fiút mivel Szt. Pál napjának előestéjén született, Pálnak keresztelik. A gyermeket szülei egészen elkényeztették. Nem étették, de valósággal hizlaltákMaga mondja ez időről : Mint a prókátornak hasam oly nagy vala Felpuffadt, mert a szám egész napon fala. Két pofám kövér volt, mint egy trombitásnak A többi gyermekek nem is hivtak másnak. Ez az elkényeztetés volt oka, hogy a rosz hajlamok korán kifejlődtek benne. Tanulás helyett nyáron ma-