Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

A Peleskei Nótárius és Röpiratai

BU nak vallási, társadalmi és az emberiség általános érdekeit érintő kérdésekben vallott nézeteit. S ebben ad a franczia naturalisták, deisták és raczionalisf ák elleni heves gyűlöletének legjellemzőbb módon kifejezést. S bogy mennyire elragadja szenvedélye, mutatják azon banális gorombaságok, melyeket a nótáriussal ellenük mondat. íme egy a szelídebbek közül : Igy tehát de'sta lett az atheusból Szamár lett, ökör lett e filozófusból. Több ökrök is vannak; kik igy mint ö bőgnek Ki csákó, ki szilaj, kit neveznek rőtnek. Éppen ilyen ökör a naturalista, Brudeije pedig az indiferentista. A franczok ezeknek kenyeres pajtási De még kárbozatosb azok bódulási. A Peleskei Nótárius budai utazásához tartalmuknál, hangjuknál fogva sokkal közelebb állanak e műnél azok a röpiratok, melyeket Gvadányi az 1790-ki forrongó eszmék behatása alatt irt. A kilenczvenes évek politikai irodalmát az irodalomtörténet és közszokás pampflet-irodalomnak nevezi. Fraknói körülbelül 300-ra becsüli ezek számát s egyik 1790-ben megjelent röpirat a „Meghamisított mértéke az emberi polgárságban találkozható valóságos elsőségnek" megemlíti, hogy a „íülit-falat könyvecskék zápora Pestet Budát most hevenyébon elöntötte." Ez apró munkák többnyire politikai jellegűek s többnyire a magyar nyelvre és viseletre vonatkoznak, még azok is, a melyek német és latin nyelven vannak írva. A legérdekesebbek közül való az az eleinte Millier Férd. Jakabnak tulajdonított tizenhat lapnyi röpirat, mely 1790 ben ily czím alatt jelent meg: „Gedanken über die Nationaltracht der Frauenzimmer in Ungarn."