Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

A Peleskei Nótárius és Röpiratai

A század közepe felé halványulni kezdő népszerűségét új életre támasztotta Gaál József, ki a Peleskei Nótárius czím alatt bohózatot csinált a Gvadányi müve alapján. Csakhogy az eredeti czélzatát és szellemét teljesen megváltoztatta. Gaál nem a régit követeli vissza, mint Gvadányi, hanem éppen a világtól való elmaradottságot teszi nevetség tárgyává. Ismert dolgok révén egységes drámai cselekményt alkot s a szétszórt adatokból új mesét füz össze.

]

) De minden deréksége mellett sem aratott volna oly nagyszerű eikert, ha nem segíti ebben a nótáriusnak már a Gvadányi műveiből eredő országos népszerűsége. Mikor a darab 1838. október 8-án a pesti színpadon, a czímszerepben Megyerivel először színre került, vége-hossza nem volt a tetszésnyilatkozatoknak. A régi ismerőst új köntösében kitörő örömmel üdvözölték s azóta állandóan műsoron van ma is. De hogy az elejtett fonalat újra felvegyük, 1792 ben egy 65 lapra terjedő ily czímü íüzet jelent meg: n

A Peleskei nótáriusnak pokolba menetele. Basilie 1792.

u melynek czímlapján a sem szerző, sem a nyomtató neve nincs megnevezve Ez a munka a legújabb időkig rejtekben lappangott s még 1853-ban Toldy sem ismerte. Végre 1863-ban egy példánya előkerült a hódmező-vásárhelyi ref. kollégium könyvtárában, s egy tanuló másolatot készítvén róla, beküldte azt Arany Jánosnak, akkoriban a Koszorú szerkesztőjének. Arany ekkor „Irodalmi ritkaság" feliratú czikkében (Koszorú 1863. I. 209. 1.) röviden ismertette a munkát s annak a véleményének adott kifejezést, ') Badics Perencz : „Gaál József Peleskei Nótáriusa" Fó'v. Lapok 1881. I.