Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - A Hell- (Höll-) család a magyarországi kultúrában (Bartha Lajos)

maga korában ismert bányamérnök, Joseph Karl (József Károly), a zseniális bányagép-tervező, Maximilian Rudolf (Miksa Rudolf), az európai hírnevű csillagász és Johann Michael (János Mihály) bá­nyafelügyelő, a család folytatója. Öröklődési szempontból ez a há­zasság szerencsés találkozásnak mondható. Johann Wolfgang Goethe írja magáról, hogy apjától a komolyságot, anyjától a színes képzeletet örökölte. Ez a genetikai megoszlás más, több nemzedé­ken át követhető famíliánál is feltűnik. A Höll-Hell családnál is ez lehetett a helyzet, bár anyai elődeikről nincs közelebbi ismeretünk. A bányagépek mesterei Höll Máté Kornél nem volt mindennapi ember. Fiának, Miksá­nak életrajzában ekként jellemzik: „Mathias Cornelius Höll a ma­tematikában, és elsősorban a mechanikában és a kémiában jára­tos... " (Paintner, 304 ff. lap). A „matematikus" itt térképészt, bá­nyafelmérőt jelent. A 18. sz. végén éppen ilyen ismeretekre volt szükség Selmecen, nem csodálhatjuk tehát, hogy hamarosan „Kunstmaister" (bányagépész) majd „Ober-Kunstmaister" (főbá­nyagépész) rangra emelkedett. Selmecbánya már a középkortól a királyi kincstár nemesfém­szükségletének egyik fontos forrása volt. A 18. sz. derekán a Ma­gyar Királyság harmadik legnagyobb, egyúttal a leggazdagabb vá­rosának számított (közvetlen környékével együtt mintegy tízezer lakossal). A Selmec-környéki bányák, többek között Szélakna fenntartása azonban éppen akkoriban, amikor Höll Máté ott lete­lepedett, veszélyes helyzetbe került. Az egyre mélyebbre hatoló vágatokat mind gyakrabban elöntötte a víz, amelynek eltávolítása évről évre nehezebb és költségesebb feladatot jelentett. A koráb­ban nagy hasznot hozó ezüst-kitermelés ekkor már nem csak bevé­telt nem hozott, de lassan ráfizetésessé vált. A korabeli vízemelők­kel nem sikerült hatékonyan eltávolítani a bányavizet, bár egy idő­ben már a bányamunkások egyharmadának és 12 pár ló járgányá­nak erejét vették igénybe. Ekkor tűnt ki Höll Máté tervezői tehet­sége. Emellett jó diplomáciai képességei is lehettek. Bercsényi Miklóst 1707-ben egy gazdaságos vízemelő tervezetével meggyőz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom