Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - A gömöri bányászat múltjából (Batta István)

A magnezitet zsugorosításig aknás kemencékben égetik ki. Az első kemencét 1894-ben létesítették Jolsván, s ezt követően csaknem minden magnezitbánya közelében épült hasonló. A dobsinai azbeszt-előkészítő műbe adagolt termeivény aprítás, osztályozás és szárítás után szeparátorokban került dúsításra. Az egész folyamat alatt az azbesztszálak épségben tartása volt a fő szempont. Befejezés A kitűzött tárgykör sokrétűsége miatt az adott keretek között nem volt módunk annak minden vonatkozásával részletesen foglalkozni. Az itt említett lelőhelyek közül többnek, főleg az ércelőfordulásoknak idővel csökkent a jelentősége, sőt néhánynak a művelése meg is szűnt. Más, zömmel inkább a nem-érces ásványok csoportjába tartozó telepek viszont a későbbiek folyamán sokoldalú felhasználhatóságuk és tekintélyes készleteik következtében jelentősekké, távlatilag reményteljesekké váltak. Források és irodalom Archív Zelezorudnych Baní n. p. v Spisskej Novej Vsi: - a Rima Rt. irataiból a 3., 5., 44., 50. és 86. sz; - a „Státne bane Nadabula " és „Zelezník" jelzésű iratok 3., 4. 9. és 11. sz. dobozai. BATTA, S.: Dejiny baníctva Roznavy a okolia. Kézirat. Roznava, 1982— 83. Bányászati és Kohászati Lapok, Budapest. 1871. 6. sz., 1900. 19. sz., 1901. 4. sz., 1902. 19. sz., 1904-5. 20. sz., 1906. 13., 24. sz., 1914-16. 12. sz. BOROVSZKY S. (szerk.): Gömör-Kishont vármegye. Budapest, 1907. (Magyarország vármegyéi és városai.) DÉRY K: Magyar bánya-kalauz. Budapest, 1896, 1906, 1910 és 1914. EISELE G.: Gömör és Borsod vármegyék bányászati és kohászati monográfiája. I. Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének bányászati monográfiája. Selmecbánya, 1907. FRAK G.: Zánik zeleziarského priemyslu na Gemeri. = Obzor Gemera, 1973.4. sz.