Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán (Papp Andrea)

múlt években reprint kiadásban megjelentette a Dobsinával foglalkozó legfontosabb könyveket (Mikulik József: A bánya- és vasipar története Dobsinán\ Piltzius Gáspár: A törökök betörése Dobsinára 1584. október 14-én; Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez stb.) Dobsina napjainkban Napjainkban Dobsina nehéz helyzetben levő kisváros (bár most csak községi státusza van); lakóinak száma kevesebb, mint 5000 fő. Jelenleg semmiféle bányászati tevékenység nem folyik térségében, az itt élők a még működő vállalatoknál, a fürészüzemekben és kisebb magáncégeknél dolgoznak. A meghatározó gazdasági ágazat az erdőművelés, a fakitermelés és a fafeldogozás. Dobsina világhírű természeti nevezetessége a várostól légvonalban kb. 6 km-re ÉNy-ra, a Sztracenai-völgyben, a Ducsa-hegy oldalában 1870-ben felfedezett, közel 1400 m hosszú jégbarlang, amely egy szakadékdolina alján, 971 m magasságban nyílik. 1871 óta látogatható, és mindmáig a környék idegenforgalmának legfőbb vonzereje. Dobsina és tágabb környéke (a napjainkban Szlovák Karsztnak és Szlovák Paradicsomnak nevezett hegyes-erdős vidék) természeti szépségeivel, védett területeivel ideális kirándulóhely lehet mindenki számára.