Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)
Tanulmányok - Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán (Papp Andrea)
szám alatt, az ún. nagyházban működött, és itt alakították ki a gyógyszertárat is. (A mai patikát Lollok László építette 1912-ben.) A buléner bányászok kezdeményezésére 1882-ben létrehozták a Bánya-társládát, amely később társpénztárként működött. A Borsodi Bányatársulatnál dolgozó minden altisztnek, bányafelőrnek, felvigyázónak, munkásnak és alkalmazottnak kötelező volt belépni. Az intézmény a 20 hétnél nem hosszabb betegségek esetén a következő szolgáltatásokat nyújtott a tagoknak: ingyenes orvosi ellátást, gyógyszereket és sebgyógyászati segédeszközöket. Mindezek a családtagokra is vonatkoztak. Nyugdíjat csak 10 év szolgálati idő után állapítottak meg, 40 év után 320 Ft járt, a legkisebb összeg 180 Ft volt. Járulékként minden dolgozó keresetének 3 %-át vonták le, amihez a tagok által befizetett összeg 50 %-át tette hozzá a társulat. A társpénztár vezetésében is számos buléner tevékenykedett (dr. Fábry Árpád, Harmatba János, Roxer János, Lux Mihály, Ambrózy Mátyás stb.) 1882-ben felépült az anyagraktár (vasmagazin), amelynek északi végében élelemtárat létesítettek, az ún. magazint, ahol a bányamunkások a kiskereskedelmi árnál valamivel olcsóbban vásárolhattak. 1885-ben a társulati élelemtár külön épületet kapott, vezetője Fleischer Károly lett. Az 1885-ben létesített színházteremben tartották a bálokat és a színjátszókör előadásait. Az utóbbi tagjai között is találunk dobsinai származásúakat Thern Kornélia, Harmatba Jolán, Wagner Irén, Lindák Nelli, Reményi Viktor, Pocsubay János, Lindák András, Duck Rezső, Szoyka Samu és mások személyében. Ugyanebben az évben alakult meg a rudabányai önkéntes tűzoltóegyesület Heutschi Mihály, Rozlozsnik András, Kaiser Simon és Duck András buléner bányászok révén, hogy csak néhány nevet említsünk. Az 1886-ban felépült társulati iskola tanítói közül Eltscher Károly (1860-1933) fő tanító és evangélikus egyházfelügyelő, valamint öccse, Eltscher Ede szintén Dobsináról került Rudabányára. A betelepült bányászok nagy része az evangélikus felekezethez tartozott. Eleinte az iskola egyik termében tartották az istentiszteleteket. Az épület tetején levő huszártorony harangja jelezte az istentisztelet, a bányamunka és a tanórák kezdetét. A ma is álló, de
