Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)
Tanulmányok - Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán (Papp Andrea)
31,1 %-ra a szlovákoké pedig 18,3 %-ra nőtt. Ugyanakkor a magyarok aránya 8,4 %-ról 41,2 %-ra emelkedett. 24 A dobsinaiak a 20. századig megőrizték a középkorban magukkal hozott német nyelvüket. Mivel hosszú időn át az anyaországtól és a hazai német közösségektől is elszigetelve, elsősorban szláv (szlovák) környezetben éltek, az általuk beszélt német olyan sajátosan alakult, hogy később rajtuk kívül más nem, vagy csak igen nehezen értette meg (pl. az ei ai-re, az ü i-re, a w b-re változott). 25 A dobsinai németeket a környék magyar és szlovák lakói bulénereknek 26 , ők maguk pedig városukat Buléniának nevezték. A dobsinai bányászok sok egyedi vonást mutató viselete, életmódja, kultúrája és hiedelemvilága szintén korán, már a 19. század közepén felkeltette a kutatók figyelmét, amikor még eredeti állapotban tanulmányozhatták. Ipar, szolgáltatási és művelődési viszonyok Oktatásra vonatkozó adatok 1584-ből ismertek Dobsináról; már ekkor volt fiú- és leány elemi iskola, valamint középiskola. A város fénykorának végén, az 1890-es években fejlettnek mondható intézményhálózattal rendelkezett: kisdedóvó (18531897 között Fabry János irányításával), állami polgári fiú és községi leányiskola, alsófokú kereskedelmi iskola, ipartestület, takarékpénztár és hitelintézet, több egyesület (kaszinóegyesület, majd Polgári Kaszinó, társalgási egyesület, önkéntes tűzoltóegyesület), vasútállomás, posta- és távíróhivatal szolgálta a lakosságot. Élénk gabona- és fakereskedelem folyt a településen. A bányászat fejlődése egyre képzettebb szakembereket igényelt. Ebből a meggondolásból került sor a magán bányaiskola létrehozására Kaufmann Camillo bányaigazgató jóvoltából (1860), amely tanfolyamokat szervezett. Később a szaktárgyak tanítására U. o. 1060. p. EISELE Gusztáv (szerk.): Gömör és Borsod vármegyék bányászati és kohászati monográfiája. I. köt. Selmecbánya, 1907. 74. p. A buléner szó eredete tisztázatlan.
