Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán (Papp Andrea)

12. században érkeztek az első német telepesek.

5 Erről a korai időszakról elsősorban a nyelvészeti kutatások nyújthatnak némi információt a hangtan, az alaktan és a szókészlet vizsgálatával. Történelmi adatok bizonyítják, hogy a szomszédos Torna megyében ekkor már jelentős számban éltek németek. A szepesi németeknél két nagy csoportot lehet megkülönböztetni: a délszepesi vagy gründler és a felsőszepesi németséget. A dobsinaiak hosszú évszázadokon át a többi német csoporttól elszigetelve éltek a szláv környezetben, ezért a délszepesiekével rokonságot mutató nyelvük sajátosan alakult. Ezen belül annak nyugati csoportjához tartozik. A konkrét adatok hiánya ellenére a kutatók (elsősorban Lux Gyula) a különböző nyelvjárások összehasonlító vizsgálatával kimutatták, hogy a dobsinai nép a Rajna középső folyásának mellékéről érkezett nyugatnémet, az Érchegység nyugati vidékéről származó kelet-középnémet és a Stájerország területéről bevándorolt bajor népcsoportok keveredése folytán keletkezett. A nyelvészeti bizonyítékokat néprajzi és kultúrtörténeti adatokkal is igazolni lehet. Dobsina rövid története Tévedések nem csak a dobsinaiak eredetével, hanem történetével kapcsolatban is voltak a szakirodalomban - állapította meg Lux Gyula, a település múltjának legjelesebb kutatója. Közéjük tartozik például az az állítás, hogy Dobsina már a tatárjárás előtt lakott volt. Az ezt valló történetírók TV. Béla 1243-ban kiadott oklevelét hozzák fel bizonyítékul, amely először említi a helység nevét Toplucha/Toplucza alakban, mint a koronára szállt közösséget, ami Akos nembéli Máté fiainak, Fülöpnek és Detrének a birtokába került adományozás útján, felsorolva azokat a községeket is, amelyek a birtokhoz tartoznak.

6 Kétségtelen azonban, hogy az említett Toplucha a mai Kuntapolcával azonos, mert Dobsina akkor 5 FEKETE NAGY Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Budapest, 1934. 47. p. 6 LUX Gyula. Téves adatok Dobsina településtörténetéről. = Egyetemes Philologiai Közlöny, 1933. 7-8. sz. 167. p.