Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán (Papp Andrea)

ták, hogy hallgatást fogadnak, és a legelőször kimondott szó lesz lakóhelyük neve. Némán ültek a tűz körül, miközben az egyik fazékban forrni kezdett a víz. Valamelyikük megfeledkezett magáról, és odaszólt a társának: „En Top schau!" (Nézz a fazékba!)

2

. Ezzel megtörte a csendet, s így kapta a település a Topschau nevet. A város legrégibb ismert címere 1569-ből, pecsétje 1585-ből való. Az utóbbi egy nőalakot, bányászjelvényt és fazekat ábrázol „Sigili der Bergstatt Topschau 1585" körirattal.

3 Dobsina mai címerén is fazékba néző bányászt láthatunk. A dobsinaiak származása sok vitára adott okot az elmúlt századokban. Egyesek szerint ugyanis az itteni németség kvád

4 eredetű. Ezt azzal próbálták igazolni, hogy a dobsinai német dialektus nagyon eltér az irodalmi német nyelvtől. Hivatkoztak továbbá Tacitus Germania című művére, amely szerint időszámításunk kezdetén különböző germán-kelta törzsek éltek a későbbi Észak-Magyarországnak ezen a vidékén. Sajnos még ma is fel-felbukkan ez a minden alapot nélkülöző, tudománytalan elmélet a szakirodalomban. Szepes megye a honfoglalás korában lakatlan volt, hatalmas erdő borította a területet. A magyarok csak all. század folyamán tolták ki határőri gyepűiket a Szepességbe, amelynek déli részére a 2 Dr. BOROVSZKY Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye. Budapest, é .n. 133. p. 3 EISELE Gusztáv (szerk.): Gömör és Borsod vármegyék bányászati és kohászati monográfiája. Első rész. Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének bányászati monográfiája. Selmecbánya, 1907. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Borsod-Gömöri Osztálya, 86. p. 4 167-ben indult meg a Rajna és a Duna menti határon a germán törzsek első nagy császárkori támadása a Római Birodalom ellen, amely a népvándorlási hullám előjátékának tekinthető. Az északi germán törzsek (gótok, vandálok, burgundok) maga előtt lökték a délebbre élő törzseket. Ezek bebocsátást követeltek a római provincia területére, amit megtagadtak tőlük. így előbb a Cseh-Morva-medencében élő markomannok és kvádok, majd más törzsek is csatlakoztak hozzájuk. Rövidesen elérték a Dunát, és elárasztották Pannónia provinciát. A kvádok 174-ben végül kénytelenek voltak meghódolni.