Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)
Tanulmányok - Vasércbányászat és vasgyártás Lucska és Barka környékén (Batta István)
Földtani és teleptani ismertetés A két község, Lucska és Barka (szlovák nevükön Lucka és Bárka) határának földtani felépítése lényegesen eltér a szakmai körökben jobban ismert szomszédos Demő és Krasznahorkaváralja vidékétől, amennyiben itt a paleozóos agyagpalák csak az északi, magasan fekvő hegyoldalakat alkotják, míg a mélyebben fekvő területeket fiatalabb kőszénkorbeli képletek és durva konglomerátumok, sárga meszes homokkövek, homokpalák, werfeni palák és triász mészkövek foglalják el. E rétegek között beágyazás vagy felszíni képződmény alakjában találjuk az érctelepeket, melyek többségét a tömzsök, lencsék formájában előforduló vasércek képezik. Némely helyen a vaskő csak mint impregnáció jelentkezik. A vasércek több válfajával találkozhatunk itt, nevezetesen: barnavasérccel (barnavaskő, limonit, Fe 2 0 3 . n H 2 0), vörösvasérccel (vörösvaskő, vascsillám, hematit, Fe 2 0 3 ), vaspáttal (pátvaskő, sziderit, ociePok, FeC0 3 ) és barnapáttal (mészvaskő, kväder, ankerit, CaFe/C0 3 ). Az e vidéken ismert érctelepek közül a legjelentősebb a Gábor telér, amely a Viktor, Lajos és Manó védnevü síktelkek alatt a Kiskovácsvágása és Lucska községek közötti ún. Görmöcbánya (Germöcze, Germöczevölgy) dűlőben fekszik. Lucskától északnyugatra kezdődik s csapásiránya dél-délkelet felé halad. Fedőjét sárga meszes homokkő, feküjét csillámban bővelkedő meszes konglomerátumok alkotják. Dőlése 40°-45° délnyugatra, vastagsága 2 10 m, helyenként eléri a 15 m-t is, fejtésre érdemes hossza 115 m. A telér kitöltése 35 m mélységig likacsos barnavasérc, amely mélyebben pátvaskő vei vegyesen lép fel. A telérkitöltés a feküben 10-20 m vastagságú, 16-20 % vastartalmú ankeritbe megy át. Az ankerit a fedőben is előfordul, de csak szórványosan. A barnavasérc vegyi összetétele: 42,39 % Fe, 1,87 % Mn, 4,93 % C 2 0 + MgO és 27,2 % Si0 2 . Lucska határában, a községtől északkeletre, kisebb jelentőségű vörösvasérc és vascsillám tartalmú telepek vannak, amelyeket a máig is látható pingák (horpadások) tanúsága szerint fejtettek is.
