Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - A Hell- (Höll-) család a magyarországi kultúrában (Bartha Lajos)

csillagászként is azok az adottságok érvényesültek, amelyek apját és testvéreit is nevezetessé tették: a gyakorlati érzék, a technikai megvalósíthatóság és a műszaki tökéletesítés keresése. Hell Miksa ízig-vérig gyakorlati csillagász volt: észlelőként, a megfigyelési és mérési módszerek tökéletesítőjeként, új és pontos méréstechnikai módszerek kidolgozójaként vált ismertté. Elméleti tudását arra használta fel, hogy a megfigyeléseket pontosabbá tegye. Ugyanezt tette a bányagépek terén apja és bátyja is. A csillagász Hell egyébként nem lett hűtlen a bányászathoz: fiatal korában Bécsben a selmeci bányajogot fordította latin nyelvre - mintaként más bányásztelepülések számára -, majd nemes ifjakat vezetett be a bányászat alapismereteibe. Nyílván a még otthon ellesett, megismert tudást adta tovább, hiszen később sem filozófusként, sem teológusként nem tanult bányászatot. Hell Miksa neve a külföld előtt először azzal vált ismertté, hogy 1756-ban megindította a bécsi Asztronómiai Evkönyvek sorozatát, amelyek évről évre közölték az egyes esztendőkre vonatkozó fontos csillagászati adatokat. (Ephemerides Astronomicae anni ...ad meridianum Vindobonensem.) Ez volt a világon - a párizsi évkönyvet követően - sorrendben a második modern csillagászati almanach. Tudományos értekezéseket és észlelési beszámolókat is közölt, s különösen nagy súlyt helyezett a magyarországi obszervatóriumok munkájának ismertetésére (Nagyszombat, majd Buda, Eger). A másik érdeme, amely szervezőképességét tanúsítja, hogy fellendítette az akkor mélyponton levő bécsi csillagászati-geodéziai oktatást. Tehetséges tanítványok sora került ki Hell egyetemi obszervatóriumából, nem egy közülük másutt vezető beosztást kapott. E téren is megkülönböztetett figyelmet fordított a magyarországi fiatal tudósnemzedékre. Hell Miksa legfőbb tudományos eredményei is gyakorlati jellegűek. Már 1764-ben szellemes kísérletekkel bizonyította be, hogy a Vénusz bolygó többek által felfedezni vélt holdja valójában nem létezik: csak a távcsőben fellépő optikai fényjelenség, tükröződés. Ezzel a modern „kísérleti csillagászat" megalapítójává vált. A másik, máig is érvényes elgondolása a földrajzi szélesség mérésé-