Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - A gömöri bányászat múltjából (Batta István)

1520-tól vezetett városi könyvekben (Wissbuch), majd az 1573 után külön erre a célra felfektetett bányakönyvekben (Bergbuch), 1698-tól pedig az adományozási könyvekben (Muthungs und Be­lehnungsbuch) vezettek. Az említett okmányok, valamint történelmi adatok, forrás­munkák, térképek és tárgyi leletek segítségével, amelyek zömmel a Rozsnyói Bányászati Múzeum és a kassai Szlovák Műszaki Mú­zeum gyűjteményében találhatók, továbbá az ipari tevékenység nyomait őrző, és a természetben ma is megtalálható emlékek alap­ján vált lehetővé a Gömör egykori bányászatáról 1945-ig bezáró­lag szóló rövid tanulmány összeállítása, természetesen a teljesség igénye nélkül. Bányászati vállalkozás A termelési és vagyonjogi viszonyokról és a bányászati vállal­kozásokról a 15. századig nagyon keveset tudunk. Ennek az alap­ját bizonyára a családi, a későbbiekben pedig a törzstulajdon ké­pezte. A közös munka eredményét elvileg az egyes tagok részvé­telének arányában osztották szét, amit azonban egyéb szempontok is befolyásolhattak. Nincs kizárva a rabszolgamunka, de teljesen biztos a jobbágyságon alapuló munkavégzés. A „selmeci bányajog" 1245-ben történt kiadásával kezdődött meg az a hosszadalmas törvényalkotó folyamat, amely rendezte a bányák, a bányászat, a bányászok, a vállalkozók és a telektulajdo­nosok jogi, vagyoni és társadalmi helyzetét, egymáshoz és az ál­lamhatalomhoz való viszonyát, jogaikat és kötelességeiket, és lehetővé tette a szélesebb néprétegeknek a bányavállalkozásban való részvételét. így a szerencsét próbáló vállalkozók sorában kép­viseltették magukat a legkülönbözőbb társadalmi rétegek, kezdve az egyszerű bányászoktól és a városi polgároktól egészen a magas­rangú udvari tisztviselőkig, egyházi méltóságokig, hűbérurakig. Néhol szerepel Rozsnyó városa is, gyakrabban találkozunk Dob­sina városával. Később sorra jönnek létre az alkalmi társulások, egyesületek, bányatársaságok, s végül maga a kincstár is belép a sorba az állam képviseletében. Régebben gyakran az is előfordult,

Next

/
Oldalképek
Tartalom