Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)
Tanulmányok - A bányászok és a bányaüzemek szerepe a szlovákiai Gömör barlangjainak kutatásában és felmérésében (Horváth Pál)
ságáért. Az igazgatóság néhány speciális feladatra szintén igénybe veszi a bányászok szakismereteit. Példa erre a barlangokban található radongáz mennyiségének mérése, amellyel kapcsolatban a Rozsnyó környéki bányákban voltak tapasztalatok. Ezeket a vizsgálatokat részben a kassai Érckutató Intézet végezte. A későbbiekben azt a feladatot kapták a bányahivataltól, hogy dolgozzanak ki egy általánosan használható módszert a barlangokban felgyülemlett radongáz káros hatásának kiküszöbölésére. Erre egy elismert szakember, Batta István nyugalmazott bányamérnök kapott megbízást az 1980-as években, aki sikeresen oldotta meg a problémát. A mérések eredményeként például szabályozták, hogy a Gombaszögi-barlang túravezetői mennyi ideig tartózkodhatnak a föld alatt. Barlangászat a főiskolai tanulmányok vonatkozásában A főiskolai tanulmányok során a Kassai Műszaki Egyetem Bányászati Karának hallgatói többször kerültek kapcsolatba a barlangászaitól, sok esetben nem csak mint szpeleológusok, hanem ilyen irányú kötelező szakmai-tudományos és gyakorlati feladatok kidolgozása révén. Egyetemi kutatómunka eredménye a felsőhrádeki ankerit-telér tektonikájáról szóló szakdolgozat, amely az Ochtinai aragonit-barlangban kitűnő körülmények között tanulmányozható. A barlangászok kihasználták az anizotrópia jelenségét (vagyis azt a fizikai törvényszerűséget, hogy a kristályos anyagok egyes tulajdonságai [pl. rugalmasság, hővezetés] különböző irányokban különbözőek lehetnek), s ezeket az ismereteket a rejtőzködő barlangüregek feltárásánál hasznosította 22 . A barlangok iránti érdeklődés bizonyos mértékig befolyással lehet a foglalkozás megválasztására is. A rozsnyói barlangászcsoport több tagja a Kassai Műszaki Egyetem Bányászati Karán tanult; ők a barlangászánál már gimnazista korukban kapcsolatba kerültek. Ez a kedvtelés lett a későbbiekben az összekötő kapocs a Fazekas, J., Oravec, D., Neubauer, M. 1975. 110
