Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Tanulmányok - A perkupai gipsz- és anhidritbányászat (Sóvágó Gyula)

A kamra-pillérfejtés nagy hátránya, hogy az ásványvagyon­veszteség az ottmaradt pillérek miatt eléri a 60%-ot. (A lefejtett fejtési üregtől 15 m köztes pillér elhagyása után történt a következő fejtés megkezdése.) A perkupái bányában az alábbi szinteket alakították ki; + 153 m külszíni törő osztályozó; tömedékbánya; + 109 m I. szint; itt csak vágathajtás történt; + 79 m II. szint; a II— III. szint között fejtési üregek kerültek kialakításra; + 49 m III. szint; + 20 m IV. szint; 1961-ig fejtés, majd csak víztelenítés történt erről a szintről. Év Termelés (1000 t) Üzemi eredmény (millió t) 1983 34,5 +2,4 1984 38,7 +3,8 1985 22,6 -7,5 1986 22,9 -5,8 1987 15,1 -6,4 1988-89 tartós szüneteltetés A perkupái bánya nyersanhidrit-termelése 1983—87 között. Irodalom HAVAS László: A perkupái szerpentinit eredete és helyzete. = Földtani Közlöny, 114. évf. 1984.1. sz. 109-112. old. KÓRÓDI József: A borsodi iparvidék. Bp. 1959. Közgazdasági és Jogi Kiadó. 281 old. (140-141. old.: Perkupa, gipsz- és anhidritbánya­szat.) KÖRMÖCZY László: Kincsek a perkupái hegyek mélyén. = Északma­gyarország, 14. évf. 1958. május. 10. 2. old. (A gipszbánya létesítése.) KÖRMÖCZY László: A perkupái gipsz-anhidritbánya és őrlőmü. = Bor­sodi Szemle, 1959. 3. sz. 14-16. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom