Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Visszatekintés - Régi leírások magyarországi bányavidékekről - 1. Gróf Teleki Domokos az alsó- és felső-magyarországi bányavárosokról (1796)

nek az adott jelentőséget, hogy először ismertette meg nyelvünkön a 18. század végének Magyarországát. 1796-ban a guberniumnál titkár, majd a marosvásárhelyi királyi tábla elnökévé választotta. 1798-ban az újjáalakult Jénai Ásványtani Társaság első elnöke lett. Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságnak is aktív munkása volt. „Gyenge teste nem bírta el szelleme súlyát" - írja róla Szinnyei József, és néhány nappal 25. születésnapja után, 1798. szeptember 16-án Marosvásárhelyen elhunyt Asványgyűjteményét a marosvásárhelyi református főiskolára hagyta. - Teleki Domokos útleírását a mai nyelvhez igazítva 1993-ban kiadta a Balassi Kiadó Régi Magyar Könyvtár. Források című sorozatában. (A szöveget gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta Eder Zoltán.) Ebből kö­zöljük az alsó- és felső-magyarországi bányavárosokról szóló sza­kaszt, amely valószínűleg az egyik legkorábbi részletes magyar nyelvű tudósítás a két területről és bányaműveléséről. Az e hasábo­kon történő publikálást az indokolja, hogy a bányászaitörténeti kutatás mindeddig kevéssé ismerte és hasznosította Teleki sok ér­dekes adatot és információt tartalmazó munkáját. ... Márkusfarvárói másnap elmenvén jöttünk Swendléren által estve Szomolnokra, a gazdag rézbányák helyére. Az út Márkusfalvától egész Szomolnokig erdős hegyeken által megyén, de jó, csinált út; az erdők mind fenyőerdők, melyekkel az egész Szepesség bővölködik. Itt a hegyekben a több sokféle köveken kívül főképpen zöld és elegyes színű márványokra találtunk; egy jó darabog elnyúló helyen az út mellett a hegy oldala mind ezekből áll. Szomolnokon másnap vecsernyéig mulattunk, mely időt egé­szen a bányászatnak megnézésére fordítottunk. D. F. úr társaságá­ban a hydraulica machinákat, melyek által a Schachtokból az ércek felhúzatnak és a víz a bányákból kipumpáltatik (szívatik). Megnéz­tük azután a cement-, azaz rezes víznek sok kanálisait és azon machinât, mellyel a hegyekből kipumpoltatik és a kanálisokban néhány ezer ölekig vitetik. Mindezen machinák nagy kerekektől

Next

/
Oldalképek
Tartalom