Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Közlemények - A bányászjelvény heraldikai és sigillographiai alkalmazása Magyarországon (Gavallér István)

ábra; Ipolyi, i. m. 28. p. Ipolyi a G betű feloldásaként Gurteller nevet említ.) Königsberger Mihálynál balra domborodó négyfokú létrát fog közre az M K monogram. (3. ábra; Ipolyi, i. m.; Pech A: Alsó Magyarország bányamívelésének története. 1. köt. 1600-ig. Bp. 1884. 75-76. p.). Ez a két eset bizonyítja, hogy a bányászatra utaló jelvényként használták a létrát is. 1. ábra 2. ábra 3. ábra Bogsánbánya, Dobsina és Dognácska címerének pajzsában keresztbe tett ék és kalapács lebeg (az utóbbi esetében ellentétesen elhelyezve, azaz balra van az ék, jobbra pedig a kalapács). Felsőmecenzéf: hármas halom fölött egymást keresztező hosszú nyelű, erősen „elfektetett" ék és kalapács. Jászó: a pajzstalpon levő sárkány hátán szívpajzsban a magyar címer, tőle jobbra és balra egy-egy bányászjelvény van. Az általunk ismert címerek esetében nem különböztethető meg egymástól az ék és a kalapács. Jolsva: keresztbe tett lebegő ék és kalapács két kohászszerszám (fogó) között van. Kapnikbánya címerén az álló bányászalak jobbjában éket tart, sapkáján pedig kivehető a hagyományosan ábrázolt bányász-jelkép. Körmöcbánya, sigillum pristaldi: 1533-ból származó poroszlói pecsét alsó mezőjét a városra utaló lebegő küllős félkerék foglalja el, amelynek közepére támaszkodik a bányászjelvény, ami Körmöc városi pecsétjeinek egyikében sem található meg. E poroszlói