Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Tanulmányok - A Pelsőci-fennsík Csengőlyuk nevű zsombolyának történelmi feliratai (Horváth Pál)

amelynek a segítségével a leereszkedés és a feljövetel néhány óra leforgása alatt megvalósítható, és alkalmazása nem igényel különösebb felkészülést. A szükséges felszerelést egy ember is elbírja, míg régen a kötélhágcsót és a csörlőt szállítóeszközökön kellett a helyszínre vinni. Az előzmények A történelmi feliratok dokumentálását a Rozsnyói Bányászati Múzeum és az ugyancsak rozsnyói Minotaurus barlangászcsoport közösen végezte. A zsomboly aljának kis termében a térképezés során egy dátumot és egy feliratot találtak: Juli 16. 1882, és az írásból Sussán Gyula nevét vélték kiolvasni. Csak a zsomboly új térképének elkészítése után, a korabeli helyi sajtóból (Rozsnyói Híradó) a véletlen folytán derült fény arra, hogy a Sussán olvasat téves, a nehezen kivehető betűk valójában a Spissák nevet rejtik. Ez a felismerés tette szükségessé a zsombolyban lévő feliratok feldolgozását. A Csengőlyukban található feliratokat 1972-ig tartjuk történelmi szempontból jelentőseknek. Az ezután odakerült szövegeket a leereszkedés egyszerűbb volta miatt többnyire nem dokumentálták, mert a zsomboly bejárása a modern technikai eszközök használata miatt már nem számított különleges tettnek. Az 1972 óta keletkezett feliratok nagy része valószínűleg a zsomboly közönséges látogatóitól származik, és nem függ össze semmiféle kutatómunkával. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ott az utóbbi három évtizedben nem folytattak további kutató- és dokumentáló tevékenységet. Pusztán arról van szó, hogy napjaink barlangászai nem hagytak maguk után írásos nyomokat. A Csengőlyuk valamennyi felirata jól kivehető, és a zsomboly alján, valamint a 45 méter mélyen fekvő kőhídon egyaránt megtalálhatók.