Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Muzeológia - Újjászületett az Érc- és Ásványbányászati Múzeum ásványkiállítása (Hadobás Sándor)

kai. Nein kizárt, hogy Marsigli személyesen is megfordult a lelőhelyen. - 1727-ben Franz Ernst Brückmann wolfenbütteli német orvos, természetbúvár a világ ásványlelőhelyeit ismertető nagy művében {Magnolia Dei locis subterraneis) azt írja Rudabányáról, hogy egész Magyarországon itt kerülnek elő a legszebb rézásványok. Szemléltetésül két (sajnos rosszul sikerült) ábrát is közöl róluk. Megjegyzi, hogy a bánya tulajdonosa, a grófnő (a nevét nem említi, de kétségtelen, hogy özvegy Gvadányi Sándornérói, a későbbi híres író, Gvadányi József nagyanyjáról van szó) gyűjti a termelés közben talált különleges darabokat. Birtokában van egy egészen ritka termésréz-példány, amely szőlőfürt alakú, és felülete teljesen tiszta (azaz nem borítja zöld oxidréteg). Ez az első - meglepően korai - adat a helyi ásvány gyűjtésről. Brückmann egyébként 1724ben járt a helyszínen. - Az igazi fellendülést a rudabányai ásványok megismerésében és kutatásában az 1880-ban kezdődött külszíni nagyüzemi vasércbányászat hozta. A termelés közben tömegével kerültek elő a szebbnél szebb darabok, amelyek a születőben levő magyar ásványtan úttörőinek (például Schmidt Sándornak) a figyelmét sem kerülték el. De igazából csak az 1920-as években bontakozott ki és még napjainkban, jóval a bányászat megszűnése után is tart a rudabányai vasérctelep ásványtani kutatása, olyannyira, hogy a legfontosabb eredmények talán éppen az elmúlt két évtizedhez köthetők. A következő szakemberek neve érdemel említést e vonatkozásban: Koch Sándor, Tokody László, Kertai György, Zsivny Viktor, Tasnádi Kubacska András, Pantó Gábor, az 1980-as évek elejétől pedig Szakáll Sándor. - 1966-ban Koch Sándor Magyarország ásványai című könyvében részletesen (40 oldal terjedelemben) foglalkozik Rudabányával. (A könyv második, Mezősi József által javított és bővített kiadása 1985-ben jelent meg.) - 1988-ban a Lapis című német szaklap közölt színes képekkel illusztrált terjedelmes tanulmányt a rudabányai ásványokról.