Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 1. (Rudabánya, 2004)

Dokumentum - Iratok a rudabányai nagyüzemi vasércbányászat történetéhez. Sajtó alá rendezte: Hadobás Sándor

B. Szabad bányamüvelés 1. 718 sz. alatt 1871, Alsó Telekes községben. C. Kutatási engedély 716. sz. 1871. október 2-án, meghosszabbítva 1880. október 2-ig. Amennyiben gróf Andrássy Manó úrnak Borsod megyében lévő valamilyen bányászati jogosultsága az alábbi felsorolásban nem szerepelne, az mégis a Bányatársulat vagyonába bevontnak tekintendő és ezen okirat alapján utólag ruházható át a Bányatársulatra. 3. cikk A Bányatársulat cég-neve: BORSODI BÁNYATÁRSULAT és ezt a Rimaszombati Királyi Megyei Bíróságnál és - szükség szerint esetleg - más Bíróságnál be kell jegyeztetni és a Bányahatóságnál be kell vezettetni. 4. cikk Mindkét fél megegyezett abban, hogy a Bányatársulat vagyona kilencven bányarész-jegyre oszlik, amelyből harminc darab gróf Andrássy Manó tulajdona, hatvan darab a Witkowitzi Bánya- és Vaskohászati Társulat tulajdona, és ezeket az Budai Királyi Bányakapitányság ennek megfelelően állítsa ki és mindkét részjegy-tulajdonosnak adja át. 5. cikk A Bányatársulat igazgatójának alapszabály szerű és a bányatörvény szerinti megválasztásáig a Bányatársulatot minden Bíróság és állami Hatóság, valamint a felek előtt gróf Andrássy Manó úr, földbirtokos, lakik Pesten, képviseli, aki felhatalmazást kapott, hogy ezt az okiratot az illetékes Bányahatóságnál jóváhagyás végett benyújtsa és az erre vonatkozó végzéseket átvegye. 6. cikk Gróf Andrássy Manó úr ezennel kifejezett hozzájárulását adja, a 2. cikkben felsorolt összes bányászati jogosultságok átírásához és pedig mind a Rimaszombati Királyi Bíróság bányakönyvében, mind a Budai Királyi Bányakapitányságnál a Borsodi Bányatársulat nevére, illetve a tulajdon 2. szakaszban felsorolt hét bányaterületre vonatkozik, valamint a