Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 1. (Rudabánya, 2004)
Dokumentum - Almási Balogh Pál „geologiai indítványa", valamint Almási Balogh Pál, Frivaldszky Imre és id. Schedius Lajos jelentése geológiai nevezetességek gyűjtéséről. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tóth Almos
Az a tény, hogy az indítvány eljutott Széchenyihez, jelzi: az ő támogatását is várták/kérték a benne foglaltaknak a nagy közmunkák során való figyelembe vételéhez. Abban, hogy a dokumentum „a legnagyobb magyar" kezébe került, szerepet játszhatott az is, hogy szerzője Széchenyi belső köréhez tartozott. A javaslat és mellékletei annak a több évtizedes folyamatnak a történéseit segítenek jobban megismerni, amely az egyik szálon a Magyar Természettudományi Múzeum, a másodikon a Magyarhoni Földtani Társulat, a harmadikon pedig a Magyar Királyi Földtani Intézet, majd nagysokára az állami geológia szervezetének megszületéséhez vezetett. Az alábbi iratok Almási Balogh roppant széles érdeklődésének egy újabb - eddig föl nem tárt - szeletére világítanak rá: a geológia tudománya iránti vonzalmára. E kérdéskörről Tóth Álmos már a Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből c. kiadványban (2003) beszámolt Föltáratlan földtudományi kéziratok közgyűjteményeinkben címmel. Mindazonáltal hangsúlyozzuk, hogy e terület érdemi feldolgozása további mélyreható tanulmányokat igényel. Annyi azonban már most egyértelműen állítható, hogy Almási Baloghot a földtudományok hazai történetében az úttörők között kell számon tartanunk. Az eredeti szöveghez fűzött lábjegyzeteinkből is világosan kitűnik, hogy a földtannak mind a hazai, mind az európai (akkor nemzetközi) eredményeit szorosan követte, alkalmazta és hirdette. Az alábbiakban teljes terjedelemben közölt dokumentumok eredeti helyesírását meghagytuk, a rövidítéseket szögletes zárójelben feloldottuk. Geológiai indítvány Korunk legnagyobb érdekű, legnagyobb szerű s felette nagy fontosságú tanulmánya, mellyben a természeti tanulmányoknak egész serege a mineralogia, botanica, zoológia, physica és chemia központosítnak, melly egykor tanulmányok egész öszveségét új eddig nem is sejtett világban tüntetendi fel - a földtan vagy geológia 5 . Mert ez földgolyónk archívumait egymásután bontogatván fel, fölfedezéseket tesz, mellyek minden eddigi ismertetéseinket részint felforgatják, részint új alakba öntik; feltárja az őskor egymást felváltott időkoraiban élt növények és állatok világát; olvas az elmúlt időkben s következtetéseket húz a jövőre is. 5 A geológia és a földtan megnevezés egymást helyettesítő használata érdekes módon napjainkig jellemző.
