Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 1. (Rudabánya, 2004)

Tanulmányok - Hála József - Landgraf Ildikó: A háromszáz özvegyasszony tánca. Egy bányászmondánk néhány történeti, irodalomtörténeti és folklorisztikai vonatkozása

A Bakó Ferenc által a Telkibányával szomszédos Nyíriben lejegyzett vátozat a Vörösvízi-bányában szombatonként „saját maguknak" dolgozó, tragikus véget ért bányászokról és az özvegységükről nem tudó, mulató, táncoló asszonyokról tudósít, közölve a bánya tulajdonosának kijelentését is: „sok özvegyasszony táncol itten"

11 (4. melléklet). A torockói Csepeus-bánya pusztulásának és huszonhárom bányász halálának történetét Jankó János gyűjtéséből ismerjük. A bánya tulajdonosa ott is mulatságot rendezett a bányászfeleségeknek és „pohárköszöntőjében" kijelentette: „Hip, hop, huszonhárom özvegyasszony, enyém bánya Csepeus vége."

12 (5. melléklet) A történet ismertségét és népszerűségét bizonyítja, hogy több szépirodalmi feldolgozása is készült. A háromszáz özvegyasszony történetét a Magyar Simplicissimus alapján Révai Károly „balladában" örökítette meg (6. melléklet, lásd még az alábbiakban). A telkibányai szerencsétlenség emlékét Tompa Mihály „népregében" dolgozta fel (7. melléklet, lásd még az alábbiakban). A fentebb ismertetett és az alább közölt történeteket - természetesen a két szépirodalmi feldolgozást nem tekintve - a bányaszerencsétlenség és a (torockói változat kivételével) közel azonos számú, özvegységüket mulatozás, táncolás közben a bányatulajdonos, -bérlő felkiáltásából, kijelentéséből megtudó asszonyok motívuma alapján egy narratívumtípusnak tartjuk, amelynek vannak írott forrásai, feldolgozásai, de léteznek folklórváltozatai is. Úgy véljük, hogy ezek a történetek műfajilag mondák, melyeket a közelmúltban a hazai és a nemzetközi osztályozási elvek figyelembevételével, több száz publikált és kéziratos szöveg alapján készített bányászmonda-rendszerezésünkben a történeti mondák (2.6 Egyéb történeti mondák) közé soroltunk.

13 Az egyes változatokban a közös motívumok mellett mások is előfordulnak. A régi és az újabb nagybányai variánsban a fejedelem férjhez adja az özvegyeket, az utóbbiban megbünteti az őt táncban megállító bányagrófot. A telkibányai régi történetben megnevezik a szerencsétlenség okát, a bányászok kapzsiságát és gondatlanságát. Jakob Bucholz fent idé11 BakóF. 1951. 12 Jankó J. 1893a:140; 1893b:190. 13 Hála J.- Landgraf I. 2001.