Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 1. (Rudabánya, 2004)

Tanulmányok - Hála József - Landgraf Ildikó: A háromszáz özvegyasszony tánca. Egy bányászmondánk néhány történeti, irodalomtörténeti és folklorisztikai vonatkozása

A magyarországi változatok feltételezett kapcsolatai A telkibányai változat kialakulásával kapcsolatosan Vastagh Gábor valószínűsítette, hogy a bányáknál Selmecbányán végzett szakembert is alkalmaztak, „aki természetesen ismerte, sőt, talán bírta is az akkor nagytekintélyű Ercker műveit [lásd a fentiekben.], és ennek alapján írta meg, persze az eseményt még erősen ki is cifrázva, egy ottani pap a ma is ismert »leirast«, [...] Valószínű, hogy volt Telkibányán, nyilván a költés időpontjánál jóval régebben egy baleset, amit aztán utólag így fel lehetett nagyítani."

33 Az utóbbi feltevéssel egyetértünk, de az előbbivel nem, mert a történetet 1687-ben írta le a helyi lelkész, Selmecbányáról viszont csak a 18. században érkezhetett a településre bányászati, illetve kohászati szakember, mert az ottani bányaiskolát 1735-ben alapították, amelyet 1770-ben emeltek akadémiai (főiskolai) rangra. Egyes kutatók szerint a monda Telkibányáról került Nagybányára. A nagybányai régi változatban a Magyar Simplicissimus a bánya tulajdonosát nem nevezte meg, de a később ebből merítő szerzők a történetet nem tudni, milyen alapon - /. Rákóczi György erdélyi fejedelem (16301648) személyéhez kötötték, sőt, még az esemény pontos dátumát (1648. február 28.) is megadták.

34 Nem kizárt, hogy az említett, illetve hasonló tartalmú írások hatására került a közelmúltban gyűjtött változatba a „Rákóczi apja" és „az öreg Rákóczi" név.

35 A monda vándorlásának Telkibánya - Nagybánya irányát először Szádeczky Lajos vetette fel: „Rákóczi György mint Regécz ura, bírta a Telkibánya körüli hegyeket s később ő erdélyi fejedelemmé választatván, a népmonda az ő régi uradalmából Telkibányáról átszármazott az újba - Nagybányára is."

36 Tagányi Károly elfogadta Szádeczky felvetését, és az alábbiakkal egészítette ki: Telkibánya városa és bányái a Lorántfjy családtól, a Zsuzsannával kötött házassága (1616) révén kerültek Rákóczi György birtokába, a telkibányai monda csak fejedelemmé választása után kapcsolódhatott személyéhez, „16291660 között, a közös Rákóczi-féle fejedelmi birtoklás idejében juthatott el Telkibányáról Nagybányára."

37 Vastagh G. 1983:134. Palmer K. 1894:85; Szellemy G. 1899:1; Szádeczky L. 1905:169. Landgraf I. 1998:93. Szádeczky L. 1905:173. Tagányi K. 1918:29.