Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Majoros György: Uránkutatási munkák története és néhány eredménye a Balaton-felvidéken

Az Alsószalmavár-1. fúrással feltárt permi képződmények kifejlődésének közelebbi megismerésére lemélyítettük a Bakonyszentiván-1. sz. mélyfúrást, mely a vártnál vékonyabb kifejlődésben harántolta a permi zöld, növénymaradványos összletet, és csupán kisebb U-anomáliát eredményezett (max. intenzitás 88 gamma). A permi képződmények elterjedésének, települési viszonyainak tanulmányozása érdekében célul tűztük ki az alaphegység térképének megszerkesztését, és ennek érdekében 3 térképező fúrás lemélyítését. Ezen program keretében lemélyítettük a Bakonyszücs-2. és a Csót-1. sz. fúrás, valamint a Pápateszér-3. fúrást (J-2749, J-2330). Az É-bakonyi fúrásokkal ércindikációt, de még jelentősebb radiometriai anomáliát sem sikerült feltárni. A permi képződmények kutatása a Velencei-hegység déli előterében A Velencei-hegység déli előterében feltárt permi képződmények tulajdonképpen a pannóniai anomáliák kutatására lemélyült fúrásokból váltak ismertté. 1969-ben a Dinnyés-1. sz. fúrás pannóniai üledékek alatt alsó triászt tárt fel, majd tovább mélyítve 500 m alatt sötétszürke mészmárgás felső-permi rétegeket fúrt meg, ami a területről teljesen ismeretlen volt. Ezt a fúrást műszaki okokból nem lehetett tovább mélyíteni, de a közelében telepített Dinnyés-3. sz. fúrás feltárta az itteni teljes permi rétegsort: a Dinnyési Dolomitot és az alatta települő Tabajdi Formációt, és a Balaton-felvidéki Homokkövet (J3412). Ez a fúrás ennek a rétegsornak típusszelvénye, és a dél-alpi rétegtani-ősföldrajzi összefüggésnek első bizonyítékát szolgáltatta ebből a térségből. A dolomitösszlet alatt települő szürke homokkőrétegek kisebb radiometriai anomáliákat szolgáltattak csupán. Balatonberény-Balatonfenyves környéki elfedett triász-paleozoós képződmények kutatása 1969-ben javaslat készült a címben szereplő területen elfedett triász és esetleg permi képződmények feltárására, ami a Déli-perm terület folytatásaként is feltételezhető volt. A javaslatra az adott alapot, hogy a Balatonberény-1. sz. vízkutató fúrás pannóniai üledékek alatt 256,3 m-ben sötétszürke mészkőrétegeket harántolt, ami valószínűleg triász, esetleg alsó-triász lehetett. A kutatások előkészítéseként a MAELGI korábbi geofizikai méréseit felhasználva saját kivitelezésű geoelektromos méréseket végeztünk (J-0798), majd sor került a Balatonberény-2. sz. geofizikai ellenőrző fúrás megtervezésére és lemélyítésére. A Bb-2. sz. fúrás 1970-ben mélyült és pannóniai, majd 263,6-287,0 m között felső-miocén (szarmata), és ez alatt felső-triásznak minősíthető agyagmárgát tárt fel (B-20/2). Ezen adatok alapján az alaphegységi kutatás egyelőre befejeződött. Az alaphegységi kutatás folytatására 1985-ben került sor, amikor a Balatonberény-2. sz. geofizikai fúrástól mintegy 2 km-re a vállalat Balaton-parti üdülőjének udvarán települt a Balatonmária-1. sz. fúrás. A fúrás telepítésének indokai között a földtani kutatási szempontokon túlmenően esetleges termálvíz feltárás is szerepelt. A Balatonmária-1. sz. fúrás, a Balatonberény-2. sz. fúrásból már megismert felső-pannon, majd szarmata rétegek alatt 349,5-540,0 m-ig miocén andezitösszletet harántolt, amely szürke, ópaleozoós, metamorf homokkő-agyagpala rétegösszletre települt. Geofizikai kutatás a Balaton-felvidéki perm előfordulásának területén 1981-82-ben A Balaton-felvidéki perm eddigi kutatásai szerint a kimutatott jelentős anomáliacsoportok, ipari hasznosíthatóság határát majdnem elérő, több területen is előforduló uránfeldúsulások ellenére kitermelésre érdemes uránércet nem sikerült találnunk a kutatott 300-500 m mélységig, ezért a kutatási munkákat tovább folytatni egyelőre nem volt indokolt. A sugárzóanyagra vonatkozó metallogeniaiprognosztikai meggondolások azonban arra mutattak, hogy a nagyobb mélységtartományban, a mélyebb permi alluviális süllyedékek rendszerint szürke homokköves kifejlődésű bázisán (pl. a Gyulakeszi-3 sz. fúrás példája), még előfordulhatnak iparilag is hasznosítható előfordulások. Az ilyen területek kutatását azonban célszerű megfelelő minőségű és információ tartalmú geofizikai mérésekkel is előkészíteni.