Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)
Molnár József: Az Eger és a Demjén környéki mangánkutatás
III. táblázat: A Mn-tartalom eloszlása a különböző szemnagyságú frakciókban. Merengő-táró 162 m Merengő-táró 182 m Frakciók Mn-tartalom (%) Frakciók Mn-tartalom (%) 0,000-0,002 4,09 0,000-0,002 5,43 0,002-0,005 5,35 0,002-0,005 3,20 0,005-0,01 10,27 0,005-0,01 5,51 0,01-0,02 14,41 0,01-0,02 5,05 0,02-0,05 12,41 0,02-0,05 5,60 0,05-0,1 13,01 0,05-0,1 6,09 0,i-nél nagyobb 14,34 0,1-nél nagyobb 7,06 Eredeti kőzet Mn-tartalma 12,32 Eredeti kőzet Mn-tartalma 7.17 A Vasipari Kutató Intézetben Popp Katalin (1952) vegyész a technológiai kísérletek során a Merengő-táró mangán-karbonátos agyagából az alábbi 3 teljesebb elemzést készítette (IV. táblázat). A kémiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a mangán-karbonátos anyag fizikai módszerekkel nem dúsítható. IV. táblázat: Kémiai elemzések a Merengő-táró Mn-karbonátos anyagából, tömegszázalékban. Elemző: Popp Katalin. Fe Mn Si0 2 CaO MgO FeO + AI2O3 Fe 2 0 3 MnO P2O5 izz. veszt. 3,36 5,94 45,45 7,75 4,11 18,80 4,80 14,34 0,097 16,49 2. sz. minta 5,54 11,12 24,61 11,84 4,89 16,45 7,92 7,67 0,083 24,20 3. sz. minta 6,45 12,35 21,92 12,68 5,32 16,95 9,22 0,103 26,64 1. sz. minta: 104 m-nél a telep felső része 2. sz. minta: 133 m-nél a telep felső 10 cm-e 3. sz. minta: 133 m-nél 1 m-es telep válogatott anyaga A mangános üledék felhalmozódása A kiscelli agyag rétegsorának kőzettani leírása már sok tekintetben megvilágította a mangános üledék-felhalmozás körülményeit. Az üledéksor kőzettani alkata általában sekélytengeri környezetre utal, amelyben jelentős tömegű szerves élet is volt. A mangános üledék nehézfém-tartalmának származtatására nem adódott egyértelmű magyarázat. A vas-mangántartalom valószínűleg ismeretlen szárazföldi forrásból származik, hasonlóan, mint számos más üledékes vas- és mangánérc-előfordulás esetében. Az üledék felhalmozódását sokszor szakította meg a vulkáni tufaszórás. A vulkáni tufaanyagot a megvizsgált területen kívülről származtathatjuk, a kitörés központját a feltárásokból nem lehetett megállapítani. Bolgár kutatók az ottani telepek közé zárt vulkáni piroklasztikumokból vezetik le a telepek keletkezését halmirolízist feltételezve. Szerintünk az üledékgyűjtőbe került mangánionokat az alacsony pH-jú áramlatok mindaddig szállították, amíg a mangánkiváláshoz szükséges lúgossági fokot el nem érték. A szárazföldi lepusztulás mellett szól az a vizsgálati eredmény is, hogy az egymás alatt lévő telepek és azok Mn-tartalma periodikus ismétlődést mutatnak. Ennek okát a szárazföldi lehordási terület
