Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Molnár József: Az Eger és a Demjén környéki mangánkutatás

V. táblázat: A demjéni mangán-kutatófúrások adatai. Fúrás Mangántelepek száma Indikáció jele mélysége Mangántelepek száma Indikáció D/l 135 m 9 D/2 140 m 11 olaj D/3 95 m 12 D/4 95 m 13 olaj D/5 95 m 8 olaj D/6 95 m 20 olaj D/7 100 m 10 D/8 100 m 14 olaj D/9 135 m 20 olaj D/10 190 m 10 A Merengő-táró szelvényében 94 m-nél 2,5 m vastag és igen jó minőségű bentonittelep dokumentált ásványvagyon-előfordulásnak tekinthető. A demjéni fúrásokban gyakoriak az andezittufa közbetelepülések, s egy részüket olajjal átitatottnak találtuk. Az első és a legjelentősebb olajnyomot a D/6, sz. fúrásban észleltük. E fúrás befejezése után az öblítőfolyadék tetejéről az olaj lemerhető volt. Ebből az olajipar munkatársai mintát is vettek (13. ábra). A D/6, sz. fúrás olajjal átitatott kb. 25 cm-es magmintáját a MÁFI múzeumában helyeztük el. A mangánkutatás „melléktermékeként" Molnár József által felfedezett kőolaj-előforduláson feltárt olajmezőt az olajipar néhány év múlva termelésbe állította, amelyet értékelésük szerint az ország 10 legjelentősebb kőolajmezőjének minősítettek. 13. ábra: Olaj-mintavétel a D/6, sz. fúrásból. (1. Szolovszkina, a MASZOLAJ geológusa, 2. Molnár J., a MÁFI geológusa).