Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Zelenka Tibor és-Szebényi Géza: A Recsk mélyszinti színesfémérc-lelőhely földtani kutatástörténete

15. fotó: A lelőhelyi etalonminta gyűjtemény egyik vitrine. A kutatószervezet A fentiekben ismertetett összes földtani feladatot - az OÉÁ Központ vezető szakembereinek elvi irányítása mellett - a bánya földtani szolgálata oldotta meg. A kutatás során több tucat külső intézménnyel alakult ki jó munkakapcsolat. 1970. január 1-vel a mélyszinti földtani-bányászati munkák végzésére megalakult az OÉÁ Rézérc Művei. Mint minden nagy szervezetnek a földtani és bányász szakemberek mellett ennek is megszülettek a szükséges adminisztratív egységei (személyzeti, szakszervezet, párt stb.). Ezen új középvezetőknek sokszor nehéz volt megmagyarázni, hogy a térképező, vagy fúrást leíró geológusok nem kirándulnak, hanem szakmai munkát végeznek, bár a vállalat felsőbb szakmai vezetői - mivel folyamatosan tájékozódtak a kutatási munkák állásáról - a nyugodt munkavégzést biztosították. Volt, amikor feljelentést érkezett a vezetőséghez, hogy a geológusok kiadták az adatokat az „imperialistáknak". Ez ügyben a megfelelő belügyi szervek is nyomoztak, akikkel a földtani osztály vezetőjének kellett elbeszélgetnie, hogy vajon honnan tudhatnak Recskről. Ekkor 14 db nagy ZIF-1200-as fúróberendezés fúrt a területen, egyenként 200-200 m

2-es betonalappal. Az akkor már működő műholdakról a nyugatiak a pontos kutatási hálót is meg tudták állapítani helyszíni spion nélkül is. A recski földtani osztály vezetését az alapítók által világosan kifejezett értékrend képviseletével együtt 1972. közepétől Baksa Csaba vette át. Közben több új geológus is bekapcsolódott a munkába (Gasztonyi Éva, Szabó Piroska, Szebényi Géza, Krivko Irina). A nagyvolumenű munkákban a geológustechnikusok igen fontos szerepet játszottak (Horváth Éva , Tóth Szabolcs, Borsos László, Pallai Zsolt, Tóth Miklós, Bakos Galambos István, Nagy Imre, Sík Péter, Doór István, Szántai Ferenc, Radovics Lászlóné), hiszen mind a fúrások, mind a bányabeli szelvényezések, mintavételek, az elemzések rendszerezése stb. elsősorban az ő feladatuk volt. Általában nagy tapasztalatú, igen jól felkészült geológustechnikusok „nőttek fel" a recski földtani osztályon, megbízhatóságuk és munkabírásuk szinte legendás. 1980-ban az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalaton belül először Recsken, a Földtani Osztály kebelében jött létre számítógép központ Videoton gyártmányú, TPA-L típusú gépre alapozva. A számítógépes csoport 1984-ban önállósodott, de az IBM kompatibilis személyi számítógép beszerzésétől fogva a Földtani Osztálynak külső segítségre már csak ritkán volt szüksége. Az osztály 1983-ban működött a legnagyobb létszámmal (16. fotó).