Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Zelenka Tibor és-Szebényi Géza: A Recsk mélyszinti színesfémérc-lelőhely földtani kutatástörténete

Ezután az előfordulás déli felének külszíni fúrásos kutatása és az északi területrész legproduktívabb Észak-1 és Észak-2 lelőhelyrészeinek (1. ábra) bányabeli feltárása és kutatása 1978-ig egymással párhuzamosan egyidejűleg folyt. A recski mélyszinti ércelőfordulást lefedő teljes terület külszíni kutatásának összefoglaló jelentése 132 db külszíni mélyfúrás adatai alapján 1984-ben készült el (Cseh Németh J. et al., 1984). A külszíni kutatás jellemző földtani szelvénye (1. ábra: K-14) látható az 5. ábrán. A kutatószervezet Az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat 1969. július 10-ével alakította ki a végleges recski földtani szervezetet (3. fotó). A központi irányítás Cseh Németh József főgeológus kezében volt, míg a Recsken létrehozott földtani osztályt Zelenka Tibor vezette Nagy István helyettessel együtt. Az osztály 7 fő geológusból (Vecsernyés György, Félegyházi Zsolt, Baksa Csaba, Földessy János, Földessy Jánosné, Markó Béla és Török Kálmán), valamint 7 fő geológustechnikusból állt. Minden geológus mellett volt egy geológustechnikus. Ok 2-2 fúrás dokumentációját készítették el. 3. fotó: A recski csapat 1972-ben. Balról a hátsó sorban - Tóth Miklós, Bakos Galambos István, Nagy István, Földessyné Járányi Klára, Csongrádi Jenő; elöl - Szabó Mária, Juhász Katalin, Horváth Éva Erzsébet, Baksa Csaba, Földessy János. Fényképezte: Zelenka Tibor. Az Egri Központi Laboratóriumban egyidejűleg az ásvány-kőzettani és geokémiai vizsgálatokat Csillag János, az érccsiszolati vizsgálatokat Csongrádi Jenő végezték. Ezen kívül minden geológus egy-egy szakágért felelt, így pl.: a szubvulkáni andezitre vonatkozó ismereteket Baksa Csaba, a rétegvulkáni andezitekét Földessy János, az üledékekét Földessy Jánosné, a hidrogeológiai vizsgálatokat Markó Béla, a szerkezetföldtani vizsgálatokat Zelenka Tibor, a teleptani feldolgozást Cseh Németh József készítette és értékelte. A Darnó-hegy területén Vecsernyés György és Félegyházi Zsolt földtani térképezést végzett. A fúrások egységes dokumentálása érdekében minden befejezett fúrás teljes maganyagát a teljes geológusgárda együttesen l-l nap ráfordítással átnézte, úgy, hogy a fúrást leíró felolvasta a dokumentációt és a többiek a helyszínen kritizálták, vagy kiegészítették azt a látottak alapján (4. fotó). így mindenki szakágának megfelelően valamennyi fúrásról tájékozott volt. A fúrások közös átnézése igen jó hangulatban történt és nagyban hozzájárult a szakmai kollektíva jó szellemének kialakításához. Akiknek nem tetszett ez a munkastílus, azok Recskről eltávoztak (Török Kálmán, Nemes Árpád).