Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)
Nagy Béla: A Börzsöny hegységi érckutatások legújabb kori (1946-2000) története
A Börzsöny hegységi érckutatás negatív eredményű zárójelentése után jelentettem meg azt a tanulmányomat (Nagy B., 1983), amelyben a romániai, Baia de Arie§-i (aranyosbányai) tanulmányutam alapján a nagybörzsönyi Rózsa bánya ércesedését „breccsa pipe"-ban kifejlődött ércesedésnek ítélem, és ezért nemesfémekre (főként aranyra) ezt az ércesedést továbbkutatásra érdemesnek tartom. 1980 után a rendszerváltásig a Börzsöny hegység területén további érckutatás már nem történt. 1989-ben a Magyar Nemzeti Bank vezetőinél az egyik tanulmányommal a kezében (Nagy B., 1983) megjelent Kovács Mihály úr (a későbbi Agro Bank elnöke) és érdeklődött a Börzsöny hegységi aranyércesedések kutatási, illetve bányászati lehetőségeiről. Ezt követően kaptam megbízást a Magyar Nemzeti Bank Emissziós Főosztályától, hogy vázoljam fel a nemesfémekre vonatkozó érckutatási lehetőségeket. A megbízásnak megfelelően, az 1975-76 évi tapasztalataim alapján, az Alsó Rózsa-táró újranyitására és bányabeli fúrások kivitelezésére tettem javaslatot. Az MNB vezetése a javaslatommal egyetértett. A kutatási munkákhoz szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése után, ami 1990-ben még az MNB-nek is több mint egy évébe került, 1991. január 7-én kezdtük meg az Alsó Rózsa-táró újranyitását. A munkálatok elvégzését a MNB a Magyar Állami Földtani Intézetre bízta. A MAFI a bányászati munkák elvégzését az Aknamélyítő Vállalat Dorogi Üzemegységétől, a bányabeli fúrásokat pedig a ROTAQUA Kft-től rendelte meg. A szakmai munkák irányítása és a műszaki ellenőri tevékenység ellátása a szerző feladata volt. Az Alsó Rózsa-táró újranyitásával (5. ábra) kettős célt igyekeztem elérni. Egyrészt az általam (Nagy B., 1983) korábban felismert „breccsa pipe" kitöltésének (6. ábra) aranytartalmát kívántam átlagminták alapján meghatározni, másrészt bányabeli ferde fúrásokkal (7. ábra) kívántam a „breccsa pipe"-ot lehatárolni. Az 1991 telén és kora tavaszán elvégzett bányabeli munkákkal mindkét célkitűzést sikerült elérnünk. A bányabeli ferde fúrásokkal sikerült a „breccsa pipe" geometriai lehatárolása (Nagy B., 1997). Komoly, szinte megoldhatatlan feladatot jelentett a „breccsa pipe"-ból vett szükségszerűen nagytömegű résminták (80-100 kg) homogenizálása, amelyet végül az akkor még üzemelő OÉÁ Recski Laboratóriumban végeztettünk el. Ezt követően még nagyobb problémába ütköztünk. 1991 tavaszán Magyarországon megoldhatatlan problémát jelentett a bányabeli minták arany tartalmának megbízható, reprodukálható elemzésének kivitelezése, ezért a résminták anyagait Kanadában és Finnországban vizsgáltattuk. 5. ábra: Az újranyitott Alsó Rózsa-táró bejárata 1991 kora tavaszán.
