Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)
Kiss János: Visszaemlékezések a szabadbattyáni, velencei-hegységi, mátrai és mecseki érckutatásokra
mértünk be, litológiailag rögzítettünk. Ez a fárasztó térképezési módszer - bár lassú - a terület tüzetes „átfésülését", a „megkutatottság-index" magas fokát eredményezheti! Rendkívül forró-száraz nyári idő volt gazdag galambgomba terméssel, a Köszörű- és a Csevicepatakok alján méretes vargányával. A táplálékunk a hétvégeken beszerzett kenyér, füstölt szalonna, a tejet, burgonyát az erdész biztosította. Az erdészház udvarán felállított, olajoshordóból készült „sparherd" volt a tűzhelyünk. A „menü" paprikás krumpli gombával, gombás-krumplifőzelék, gombás füstölt szalonna-„pörk", majd sorjázva újból az egész. Voltak esetek, amikor az Aranybányafolyás patakmélyedéseinek átlátszóan tiszta vizében 10-15 cm-es, pisztrángra emlékeztető méretes „pisces-ek" torlódtak fel. A „szabadidőnkben" ezeket halászgattuk, tettük változatosabbá menünket. Szeptember első napjaiban vonultunk haza, Pestre. Kissé csípősek voltak már a hajnalok, a szarvasbikák is olykor-olykor megszólaltak. Állíthatom, a terepen töltött - a mai szemmel nomád - életvitel idegnyugtató-idegregeneráló életmód, minden esetben pihenten foghattunk neki az új tanévnek! Mecseki uránérc-kutatások Radioaktív elemek és telepeinek kutatása, teljesen új kategóriaként került a honi geológia asztalára. 1948-ig semminemű tapasztalások ebben nem voltak. Minden újnak számított, amit a bányászati feltárások a felszínre hoztak: üledék-földtanilag, mineralógiailag, ércteleptani vonatkozásaiban egyaránt. „Új és más" szemlélettel igazodott hozzá a honi geotudomány és művelői. Az uránásványok leírásával szép számmal növekedett a. honi mineralógiai spektrum (Annales Univ. Sei. - 1966 és a későbbiek). Célszerű lenne a gondosan begyűjtött, leltározott anyagot, valamint a bánya területén még fellelhető, még nem vizsgált ásvány- és kőzetanyagot a mai korszerű technikával feldolgozni, újraértékelni. Ezek között szerepel egynéhány, amely nemcsak új változatnak, hanem új ásványfajnak minősülhet. A reambulációs vizsgálatok kiterjesztendők az ország más pontjain ismert „radioaktív mezők" ásványaira (Sopron és környéke, Bükk hegység, Balaton-felvidék, Budai-hegység, a „pleokroós udvarok" mineralógiájára stb.). A Mecsek hegységi uránérctelep a permi mechanikai üledéksor (homokkő-konglomerátum) sajátos tartozéka, a „sajátos" geokémiai spektrumával kirí a hasonló képződésü külhoni társaitól. Együtt dúsuk itt a magmatogén keretek között (a „primer ércképződés" kategóriája) két eltérő feltételek és körülmények között érctelepeket létrehozó elem: az urán és a króm. Ha feltételként elfogadjuk, hogy a héjszerkezet kialakulása során az „első köpeny" - a priori - az összes kémiai elem területe (?) volt, a legnagyobb atomsúlyú urán (238) valami oknál eltávozott a kis szilifikációs tartományból az alacsonyabb nyomáslejtő irányába, a nagyobb szilifikációs trendiséget képviselő kéregbe! A króm viszont a közepes atomsúlyával (51,99) a gyakorisági átlagának zömével a köpenyrégió egyetlen, sajátos telepképződési helye. Mi lehet ennek az oka, magyarázata? Mindkét elemnek a kémiai viselkedésük alapján illó, ionos komplexei vannak, mindkét elem „litofil" sajátságok hordozója. Egyes uranilkomplexek már közönséges hőn illékonyak, a köpeny hőtartományában nem maradhattak helyükön, a kéreg felé nyomulva a köpeny uránban elszegényedett, kiürült. Az urán a kéreg alkalmas litológiai tartományában, többnyire granitoid környezetben hidrotermák hatására önálló teleptípusokban (pl. ötelemes Bi-Co-Ni formáció stb.) koncentrálódott. A köpeny ily módon a 0,001-0,003 ppm urán és a 0,004 ppm tórium-tartalmával a „steril" kategóriába illik. Ezzel szemben az uránnál kevésbé illékony és mobilizálható kromil-komplex a króm gyakorisági átlagának túlsúlyával (1600 ppm Cr) a köpenyben a Fe-Al-lal rendkívül stabil spinell-fázisokat létrehozva megrekedt, ill. egy része a femikus elegyrészeibe épült. A Mecsek hegységi permi formáció kialakulása idején együttes, egyidejű oldási-elemmobilizációs hatásnak kitett felszínen lévő „primer" telepet hordozó granitoid, és viszonylag nagy krómkoncentrációval rendelkező köpenykőzetek mállása során az „illékonyabb" uranil-, valamint kevésbé illékony kromil-ionok felszíni hóviszonyok mellett jól megférnek egymással, a fennálló redukciós miliőben megrekedtek. Ilyen reduktív körülményt képviselhetett a delta-miliőben képződött arkózás permi homokkő medencéje, ahol e két elem egy összletben, de nem mindig ugyanabban a rétegben koncentrálódott. A króm specifikus ásványa a 10-12% Cr 2 0 3-at tartalmazó Cr-hidrocsillám (mecseki krómhidrocsillám = „mecrohivit"), melynek hazai vonatkozásai miatt is az irodalomban nagyobb hangsúlyt illene adni! A Cr-hidrocsillám esetenként a kovás (ritkán dolomitos) faörzsek (Araucarites fajok, páfrány félék) szöveti elemeinek konzerváló anyaga, az urán dúsulásaival látványos mikroszkópi
