Balogh Béla, Oszóczki Kálmán: Bányászat és pénzverés a Gutin alatt - Nagybánya és környékének bányászata, ércfeldolgozása és pénzverése 1700 előtt (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 12., Miskolc – Rudabánya, 2001)
JEGYZETEK
23. ) Schönherr gy. 2.köt. 36-38. p.; Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, története és polgári esmerete._Buda, 1810. 150-152. p. 24. ) Borovszky Samu: i.m. 200-201. p. 25. ) Nagybánya lt., kiváltságlevelek 8.sz. 26. ) Paulinyi Oszkár, 1936: i.m. A márka súlyegységének nagysága megítélésében lásd: Bogdán István, 1991: Magyarország űr-, térfogat-, súly és darabmértékek 1874-ig. Bp. Akad.K.; Bogdán István, 1987: Régi magyar mértékek. Bp. 1-127. p.; Stoicescu, Nicolae: Cum másurau strämosii? Metrologia medievalá pe teritoriul României. (Hogyan mértek őseink? Középkori mértékegységek Románia területén). Bukarest, 1971. 286. p.; Magyar történelmi fogalomtár. (Szerk.Bán Péter). l-2.köt. Gondolat. Bp. 1989. 27. ) Vesd össze: Paulinyi Oszkár, 1936: i.m. 81. p.; A Nagybányai m.kir. bányaigazgatósági kerület monográfiája. (Szerk. Woditska István). Nagybánya, 1896. 63. p. 28. ) Vesd össze: Bogdán István, 1991: i.m. és Stoicescu, Nicolae: i.m. 46. p. 29. ) Paulinyi Oszkár, 1936: i.m. 51, 68, 70, 75 és 76. p. 30. ) Schönherr gy. 3.köt. 275. p. 31. ) Schönherr gy. 3.köt. 289-291. p. 32. ) Schönherr gy. 4. köt. 103. p. 33. ) Román Országos Levéltár Szebeni Igazgatósága: Szeben város levéltára, középkori oklevelek U.IV. 46.SZ. p. 12.; Schönherr gy. 4.köt. 133-134. p. 34. ) Zsámboki László, 1982/1.: i.m. 23-24. p. 35. ) Documente privitoare la istoria românilor (A románok történetére vonatkozó okiratok. Szerk. E. Hurmuzaki). 2.köt. 740-743. p.; Szirmay Antal: i.m. l.köt. 225. p. 36. ) A „kamara haszna" jövedelem nem tévesztendő össze a bányatizeddel. Ez utóbbi latin kifejezéssel „urbura" általában a még feldolgozatlan bányatermékre ( az arany egy kilencede, az ezüst egy nyolcadára vonatkozott), a „lucrum camerae" pedig a pénzverőháznál a beváltott arany és ezüst tisztításáért és magáért a pénzverésért fizetett illetéket illette. Vesd össze: Wenzel 1880, 415416. p.; Thallóczy L. 1879 A kamara haszna (lucrum camerae) története. Bp. 236 p.; Paulinyi Oszkár, 1977: i.m. 255. p.; lásd még: Nagybánya lt., kiváltságlevelek 32. és 33. sz. 37. ) Paulinyi Oszkár, 1936: i.m. 56, 68-70. p.; Calätori sträini despre tarde romane. ( Külföldi utazók a román fejedelemségekről. Szerk. Hóiban Maria). Bukarest, 1970. 2. köt. 64. p. (továbbá: Calätori). 38. ) Prodan, D. és Goldenberg, S.: Inventarele din 1553 si 1556 ale minelor si monetäriei din Baia Mare. (A nagybányai bányák és pénzverde 1553 és 1556. évi leltárai). = Anuarul Institutului de Istorie din Cluj. (A Kolozsvári Történeti Intézet Evkönyve). 7.évf. 1964. 116-145. p. 39. ) Agricola, Georgius: De re metallica. Basel, 1556. 115. p. és 108-123.sz. metszetek; Faller Jenő: Jószerencsét! Események, képek a bányászat múltjából. Bp. 1975. 30-64. p.; Benke István, 1994: Kutatási módszerek és eredmények a bányászati technika történetében. = Agricola évszázada. Miskolc. 5-13. p. 40. ) Prodan, D. és Goldenberg, S.: i.m. 122-123 és 131-144. p. 41. ) Ezen túlmenően egy 1869-ben közölt cikkében a Nagybányai Bányaigazgatóság egyik elismert szakembere a 16.századi viszonyokra visszavetítve, egy nagyon fejlett és eredményes géprendszer működéséről beszél. A jelzett leírás szerint az egykori Zazar bányahegy mélyvizeinek eltávolítására öt „rudasmüvet" (Stangenkunst) használtak. Mindeniket egy-egy vízikerék hozott volna forgalomba. A szükséges vízmennyiséget egy 8000 öl hosszú vízvezetéken szállították volna a Romána-völgyből. Lásd: Kosztka János: A kereszthegyi vízemelés.= BKL. 2. évf. 1869. 9. p. A szerző által leírt vízemelési rendszer alapgondolatát bizonyára a már jelzett „machinák" szolgáltatták. A korszak forrásai azonban sem rudasműről, sem pedig e hosszú vízvezeték építéséről vagy működtetéséről nem beszélnek. 42. ) Prodan, D.és Goldenberg, S.: i.m. 122. p. 43. ) Paulinyi Oszkár, 1936: i.m. 70. p.; Lásd még:Gündisch: Geschichte der Münzstädte Nagy Bánya in Habsburgischer Zeit (1530-1828). (Nagybánya pénzverő-város története a Habsburgok korában (1530-1828). Kivonat a Wiener numismatischer Zeitschrift, 26. 1933. 60-90. p. 44. ) Paulinyi Oszkár, 1936: i.m.70. p.; Calätori. 2.köt. 65. p.
