Balogh Béla, Oszóczki Kálmán: Bányászat és pénzverés a Gutin alatt - Nagybánya és környékének bányászata, ércfeldolgozása és pénzverése 1700 előtt (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 12., Miskolc – Rudabánya, 2001)
NÉGY ÉVSZÁZAD BÁNYÁSZATA - Termelési eredmények. Arányeltolódás
Miről is van szó? A 17. század bányatechnikájával foglalkozó szakirodalom alapján ismeretes, hogy a korszak ércbányászatának legnagyobb újítása a puskapor felhasználásával kapcsolatos. Az európai hadászatban már korábban ismert és felhasznált puskaport a bányaművelésben először olasz területen aló. század hetvenes éveitől alkalmazták. A kísérletek nagyon jól sikerültek és egy évtized leforgása alatt a puskaporos bányarobbantásos módszert Sziléziában, majd Selmecbánya környékén (1627-ben) is meghonosították. Nagybánya körzetében azonban 1650-ig sehol sem alkalmazták! A nagyon gazdag nagybányai és felsőbányai levéltári anyagban a 17. század közepéig puskapor vásárlásról, eladásról vagy bányászati célokra történő felhasználásáról egyetlen utalást sem találtunk. (Azok a számadások, amelyek még egy szeg, egy kötél vagy az áldomáskor elfogyasztott borról is pontosan beszámolnak, a puskaport is fel kéne tüntessék, amennyiben ennek vásárlására vagy előállítására sor került volna). 1650-ben a város határában megjelent ugyan az első „puskapor törő malom", de termékét, adataink szerint, hosszú ideig csupán városvédelmi célokra használták. Légből kapott tehát az a „következtetés", mely bizton állítja, hogy a nagybányai bányászat már az 1630-as években áttért a puskapor használatára.(71) Termelési eredmények. Arányeltolódás Minden termelési folyamat gazdasági fokmérője az elért eredmény. Ha ebből a szempontból az I. számú mellékletünket megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy 16201635 közötti másfél évtizedben a beváltások száma évi 7 és 21 között mozgott. Kimutatásunk biztos és valószínű értékekkel számol. A biztos érték mindig a meglévő okmányokból konkrétan leolvasott beváltási eredményt tükrözi. A valószínű eredmény egy számtani középarányt jelöl. Konkrétan: a pénzverőház gondnokának számadásai alapján megállapítható, hogy 1631-ben összesen 11 választás történt. A számadási jegyzékekben ezeket 9 és 19 közötti sorszámmal jelölték. A 10 és 11-es választási számadás azonban hiányzik. Az ismert kilenc számadás erre az évre 125 márka és 35 piseta arany beváltását tartalmazza. Ha ezt az értéket elosztjuk kilenccel és a hányadost megszorozzuk tizeneggyel (az évi választások számával) 167 márka és 31 piseta értéket nyerünk, ami az általunk számolt valószínűleg beváltott évi arany mennyiségnek felel meg. A mellékletben szereplő értékek mérlegelésénél azonban nem szabad elfelednünk, hogy kimutatásunk időközönként olyan aranyat és ezüstöt is tartalmaz, amelyet a szűkebb értelembe vett Erdély területéről hoztak a nagybányai pénzverdébe feldolgozásra. Ennek mennyisége főként az 1648-as számadatoknál meghatározó, amikor Zalatnáról és Abrudbánya környékéről származó nemesfémen kívül Beszterce és Szászrégen vidéke és Medgyes szász szék ezüstben fizetendő adójának is jelentős hányada a nagybányai pénzverdéhez került feldolgozásra. (72) Ha ezeket a termelési eredményeket a korábbi századok arany- és ezüsttermelésének eredményeivel hasonlítjuk össze, nyilvánvalóvá válik, hogy a 17. század harmadik, negyedik és ötödik évtizedében a nagybányai pénzverdénél beváltott arany mennyisége a Mátyás király korában elért eredmények alig hét százalékának felel
