Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

A TELKIBÁNYAI PROTOCOLLUM

okmány ezt a feltevést tisztázná. A Királyhelmeci István által lemásolt protokollum a falu történetével kapcsolatban az alábbiakat írja: Ezt vettük azért a mi Eleinktől, hogy ez a ' Hely eleinte itt a ' Hegyen lévén építtetve, Város volt, a mely hét Falu népéből állott, úgymint Telki, Vámház, Nagygyömölcs, Mindszent, Csöcsönc, Rátka, Konczfalva. Melly Helyek mostan is ezen nevekkel neveztetnek. - Ez helyet hívták először Telkinek, hanem osztán, ezen specifikált Faluknak Lakosai idegyülvén és együtt lakván, hogy osztán a Bányákat a' hegyekben kezdték mívelni, ugy adattatott osztán a Bánya nevezet hozzája, és ezután nevezték TelkiBányának. Ne csudálja tehát senki azt, hogy ennek a Helynek az ő határa olyan messzire kiterjedjen és sok helyekkel határozódjon. Pusztulása pedig ennek a hegyen lévő Városnak lött az idegen pusztító Csehek miatt, a'melyek ezen helyet huszonnyolc esztendeig laktanak és birtanak: akiknek előljáró Kapitányok volt Vdereczki Akszanit. Ezek ellen osztán feltámadván az Országnak lakói, őket megszorítván, a'Templomot csinálták magoknak Kastélynak, azt árkokkal környül véve abból oltalmazták magukat. A ' melyet mostan is a Templom körül való hányások és árkok bizonyítanak A Templom ellenében való hegyről ostromlottak őket mellyet mos is Cserhegyének hínak, a holott is földhányások helyei láthatnak A mező felől való hegyoldalon vagyon egy út mellyet Oroszok utjának hívnak, hihető, hogy azért, mert az Oroszok az uton kerülték meg a ' meg említett Cseheket. És így osztán a ' sok veszekedés miatt mind pusztulásra indult a Város. A források is pedig, amelyek itt a hegyen