Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

ARANYGOMBOS TELKIBÁNYA

ARANYGOMBOS TELKIBÁNYA A múlt század elején még látható volt az Aranygombos Telkibánya helységnévtábla a község előtt. Ez az elnevezés a hagyományban sokáig fennmaradt annak ellenére, hogy az azóta feltárt írásos dokumentáció egyikében sem található meg. A név eredetéről a hagyomány azt tartja, hogy Telkibánya aranyat küldött Mária Terézia köntösének gombjaihoz. Kevés e történetnek a valószínűsége, hacsak nem gondolunk azokra az időkre, amikor a királynő pénzzavarában szívesen fogadott el ajándékokat a magyaroktól különböző közigazgatást érintő előnyös rendelkezések fejében. Az elmúlt századokban néhány jelentősebb települést az „arany lábú" előnévvel emlegették még az írásos dokumentációkban is. Rudabányácskát egy Zsigmond korabeli adománylevél „Aranylábú Bányácskának" nevezi. Tinódi aranylábú Debrecennek nevezi a gazdag várost. Ezek az elnevezések a település gazdagságára utalnak. Az „aranygombos" elnevezés csak Telkibányával kapcsolatosan ismeretes. Ez a torony aranygombjára vonatkozhatott, és csak a gazdagabb települések engedhették meg, hogy a tornyon a keresztet tartó gombot arannyal vonják be. A toronygomb ma már csaknem minden felekezet tornyának hagyományos díszítése. Remélhetőleg Telkibánya tornyának gombja is, a többi felújított toronyhoz hasonlóan visszakapja majd az arany ragyogását.