Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

TELKIBÁNYA HASZNOSÍTHATÓ ÁSVÁNYAI - Telkibányai opál

dett a perlit exportja és hazai felhasználása, a Magyar Állami Földtani Intézet újabb lelőhelyek megkutatását látta szükségesnek. 1971 és 1979 között az Ósvavölgyben nagyarányú kutatást kezdett 17 fúrás lemélyítésével és számos kismélységű akna és kutatóárok készítésével. A vizsgálatok az itteni perliteket nem találták műrevalónak. Bár az ásványvagyon jelentős, de a gyakori riolittufás betelepülések annyira lerontják a minőséget, hogy csak olyan válogatással folyhatna a termelés, amikor a letakarítás és a meddő aránya gazdaságtalanná tenné a bányászatot. Az 1970-es években az Erdőkémia Vállalat kísérleteket végzett a telkibányai perlit termelésével, de ott egy újabb üzem létesítése a tájvédelmi okok és a közeli jól működő pálházai üzem versenytársaként nem lett volna életképes. Az utóbbi évtizedben tovább szigorodtak a perlit minőségi előírásai, az Osva-völgy alsó szakasza beépült, a felső szakaszát pedig természetvédelmi területté nyilvánították, így nincs lehetőség arra, hogy itt perlitbányászat indulhasson meg az elkövetkező évtizedekben. Jelenleg a perlit értékesítése azért is nehéz lenne, mert a pálházai perlitüzemet egy olyan külföldi cég vásárolta meg, amely a kishutái-völgyben új perlitbánya nyitását irányozta elő, és megszerezte a kizárólagos külföldi értékesítés jogát, így a perlit piacot zárttá tette. Telkibányai opál A telkibányai ércelőfordulás ásványvilága nem olyan gazdag és látványos, mint a gyöngyösoroszi vagy erdélyi bányáké. A hegyikristályok is a felszínhez közeleső műve-