Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

A BÁNYÁSZAT MÁSODIK VIRÁGKORA A 18-19 SZÁZADBAN - A kincstári bányászat

nyamüveleteket. 1843-ban a Lobkovitz táró alatt lévő beomlott aknát kitakarítják azzal a céllal, hogy összeköttetést létesítsenek a Teréz táróval A Jószerencsét vágat északi meghoszszabbításában ismét mürevaló ércet találnak. Továbbmélyítik a Kreutzgesatange aknát és továbbhajtják a Hypsometer vágatot déli irányban. Különleges intézkedéseket rendelnek el az újra kitisztított vágatok munkáival kapcsolatban, hogy megelőzzék az előre nem látható baleseteket az ismeretlen területeken. A legeredményesebbnek mutatkozik a Mária táróból a Jószerencsét telérbe hajtott vágat, az itt talált ércek kitermelésére különleges fejlesztéseket rendelnek el Légcsővezetéket építenek be a Veresvízi táróban kihajtott Augustfreude telér feltáró vágatának szellőztetésére. Még ebben az évben kiterjesztik tevékenységüket a fehér-hegyi Mohn és a jó-hegyi Gusztáv Adolf táró megnyitására. A Veresvízi táróban folyamatosan szellőztetési és szállítási gondok hátráltatják a termelést Eredményesebbek a Mária táró munkái, ahol újabb vakakna mélyítését rendelik el. A megnövekedett nemesérc feldolgozására a Veresvízi táró mellett ércmosó felépítését rendelik el, de úgy látszik, további feldolgozási kapacitásra van szükség, mivel tárgyalnak a magánvállalkozó tulajdonában lévő Ferdinánd táró melletti ércmosó megvételére, vagy bérletére, és e mellett az András bányatársulat zúzdáját is bérbe kívánják venni. Kísérleti fejtést kezdenek el a Teréz táróból feltárt Lobkovitz telérben. A Veresvízi táró keleti vágatában is végre hasznosítható ércet találnak. A feltárt nemesércek arra ösztönzik a kincstárt, hogy az összes munkahelyen fokozott ütemben végezzék a kutatást. A vágathajtásoknál különösen a szellőzetés okoz gondot,