Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

A TELKIBÁNYAI NEMESÉRCBÁNYÁK KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE

A TELKIBÁNYAI NEMESÉRCBÁNYÁK KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE A bányabeli és felszíni kutatások e területen is a bányaműveletekkel párhuzamosan folytak. Ezekről írásos dokumentációk csak a 18. századtól állnak rendelkezésre. Értékesek azok az útleírások is, amelyek egy-egy bányaterület földtani ismertetését tartalmazzák. A bányaterület első földtani adatai a 18. század úttörő geológusaitól származnak, akik az összes kárpáti vulkáni hegységek ismeretében adtak jó összefoglalást az Eperjes-Tokaji vonulatról, és ezen belül a telkibányai ércesedésről. Az első írásos emléket id. Buchholtz Jakab 1788-ban megjelent útleírása tartalmazza, aki mint késmárki tűkészítő iparos»járta a hegyeket, és említést tett a telkibányai bányaszerencsétlenségről is. (7) Fichtel J. E. 1791-ben végzett Kárpát-medencei földtani tanulmányútjáról szóló beszámolóját 1816-ban teszi közzé Bécsben. A telkibányai arany- és ezüstérc leírása mellett először találunk adatot a porcelánföld bányászatáról. (8) Esmark J. 1798-ban végzett vizsgálat során részletes földtani leírást ad a telkibányai ércesedésről. F. S. Beudant 1818-ban járt Telkibányán és az akkor működő András bányát látogatta meg, amit a magánvállalkozók műveltek. Nagyon rossz véleményt alakított ki a bánya állapotáról. A tudománytörténet szempontjából értékes a Tolcsva és Telkibánya közötti színes földtani metszete, amit az 1822-ben megjelent kiadványában tett közzé. (9) Richthoffen F. 1858 és 1861 között három tanulmányban foglalkozik Telkibánya ércesedésével. O ad először