Garami Evelin: A rudabányai vasércdúsító-mű története (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 34., Rudabánya, 2005)

Mellékletek

Vasércdúsítómű Rudabányán Rudabánya vidékén a vasércbányászat hosszú múltra •tekinthet vissza. Hasonló­képpen más ércek kutatása és felszínre tárása is. Az írásos feljegyzések arról tanús­kodnak, hogy ezen a tájon 1343-ban megkezdték a réz- és ezüstércek kitermelését. Rudabánya a rézbányászatnak köszönhette fellendülését. Azídőtájt a harmadik helyet foglalta el a felvidéki bányák között. A XV. és XVI. században a rézfészkek kimerültek, a török hódoltság sem ked­vezett a bányászkodásnak. A XVII. század végén kezdték meg ismét a réz bánvá­szását. A vasércbányászaí kezdetei az 1750-es évekre nyúlnak vissza. A XIX. század­ban a rudabányai vasérc értékére Ostrava mellől a vitkovidzi vasművek figyelt fel, 12 évre kötött bérleti szerződéssel biztosították maguknak a rudabányai vasércet. A külföldi érdekeltségű kapitalista üzem Borsodi Bányatársulat néven kezdte meg munkáját, lB80-ban. Ettől az időtől kezdve lehet beszélni kiterjedt, nagyüzemi vas­érebányászkodásról. Aztán kifejlődött a diósgyőri vasgyár is. és megépítették íí szállításhoz szükséges vasutakat. A vállalat mai vasérctermelése mintegy 37—20 százalékban fedezi a hazai kohók szükségletét. Ezen belül a barna vasércet közvetlenül kohósításra használják fel. A pátvasérc, alacsony vastartalma és különböző káros meddőásványok jelenléte miatt közvetlenül kohósításra nem alkalmas,, márpedig — az utóbbi években folyta­;ott érckutató fúrások tanúsága szerint, — ebből tetemes mennyiség található a kör­nyéken, a barnavasérc mennyisége viszont eléggé korlátozott. Joggal vetődött fel hát a gondolat, hogyan lehetne közvetlenül kohósításra alkalmassá tenni a pátvas­ércet. Már az 1930-as évek elején foglalkoztak ezzel a problémával. A megoldást u pörkölésben és a mágneses elválasztásban látták a szakemberek. Rudabányán kí­sérleteket is folytattak az erre a célra épített aknás kemencében. A kisérletek meti­döek maradtak, a szakembereket mégis tovább foglalkoztatta a dúsítás ügye. Ezt a feladatot csak a felszabadulás után lehetett megoldani, amikor a kapita­lista rendszer felszámolásával, szabaddá tettük a termelő erők fejlődését. A szocia­lista ipar bázisainak további növelése céljából az illetékes szervek nagy jelentő­séget tulajdonítottak ennek az ügynek, és már 1348-ban behatóan foglalkoztak a pát­vasérc dúsításának kérdésével. Â Nehézipari Minisztérium Vaskohászati Főosztálya megbízta a kérdés kutatásával és elemzésével a Vasipari Kutató Intézetet. Az Inté­zet meg is kezdte kísérleteit. Mintegy másfél esztendős munka után ismertette a pátvasérc dúsításával és a barit leválasztásával kapcsolatos laboratóriumi és kis­üzemi kísérletek eredményeit, amelyek szerint a rudabányai 24 százalékos vastar­:almű pátvasércekbö! 43—-45 százalékos vastartalommal rendelkező, jó minőségű, kohászati célokra igen alkalmas érc állítható elő. Az ércdúsítómű helyét kijelölték. Megtervezésére a Kohóiparj Tervező, Iroda kapott megbízást. A tervek s Magdeburg! Ernst Thälmann Művek által adott tech­nológia alapján készültek el. A dúsítómű felépítését 1952. november 18-án meg le­hetett kezdeni. A teljes beruházási költség 315 millió forintra rúgott, ezen belül több járulékos létesítmény is szerepel. így a műhöz kapcsolódó iparvágányhálózat, korszerű vasúti személypályaudvar, nagyméretű vasúti híd, vtzvezetékháipzat, utak. útcsomópont és az Ormos-patak szabályozása. Az építkezés ideje s korábbi helytelen gazdaságpolitika hibái, valamint az 188Ö. évi ellenforradalmi események következtében elhúzódott, a határidőket módosítani kellett. Így az ércdúsítómű pörköiési részlegét 1960. december 31-én. a szeparáló részt pedig 1961. december 31-én helyezték üzembe. Az ércdúsítómű teljes kapaci­tással 1963-ban fog dolgozni. A jelentős létesítményt ünnepélyes keretek között a közelmúltban adták át rendeltetésének. . Még fontos feladatok hárulnak a dúsítómű szakembereire, például a hűtés, a generátorgáz gazdaságosabb termelése, s a fémkihozatal megjavítása Foglalkozni kell más energiahordozó anyag, — pakura vagy földgáz — felhasználásának lehe­tőségeivel is. A pátvasérc kedvezően dúsult mértékben értékes barit-ásványt is tartalmaz, Megvan a lehetősége annak, hogy a dúsított érc mellett visszamarad meddő anyag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom